Tápanyag-utánpótlási tanácsok kukorica
termesztéséhez

Minden, amit a kukorica tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi kísérletekről és még sok másról tudni kell.

Tápanyag-utánpótlási tanácsok kukorica (Zea mays) termesztéséhez

  • A kukorica a 6,0 és 7,2 közötti talaj pH-t kedveli, de 8,5-ig jól terem meszes talajon is, elsősorban öntözött körülmények között, például Európa déli területein.

  • A kukorica a tápanyagok közül a káliumot igényli a legnagyobb mennyiségben. A kálium intenzív felvételének időszaka a 6. levél megjelenésétől kezdődik (BBCH 16) és cső teljes kialakulásáig tart (BBCH 59).

  • Homokos talajokon fennáll annak a veszélye, hogy a K kimosódik a gyökérzónából.

  • A növények káliummal való megfelelő ellátása aszályos években javítja a növények aszálystresszel szembeni ellenálló képességét.

  • Melegkedvelő növény, ezért a legjobban akkor terem, ha a meleg hónapokban a hőmérséklet 25-30 °C között van.

  • A kukorica számára kedvezőtlen a 19°C alatti nyári középhőmérséklet, mivel a szén-dioxid-megkötés akkor a leghatékonyabb, ha a virágzás és érés időszakában a hőmérséklet 25°C körül van. A 26°C feletti napi középhőmérséklet felgyorsíthatja a csírázási folyamatokat, míg a 15,5°C alatti hőmérséklet lassíthatja azokat.

Tápanyagigény

NP2O5K2OMgSO3Ca
Kg/haKg/haKg/haKg/haKg/haKg/ha
Átlagos beviteli egység kg-ban, 1 tonna száraz termés + szalma20-3311-1428-37547

1. táblázat A szemes kukorica tápanyagfelvétele [Grzebisz, 2007]

A tápanyagfelvétel dinamikája a kukorica termesztési időszakában

Forrás: Buchner és Sturm, 1985 és UNIFA, 2015 módosítva; Hack-féle BBCH skála, 1993.

A tápanyagok szerepe

KulcsparaméterNP2O5K2OMgOCaOSO3
Terméshozam++++++++
Szemek száma egy csövön+++++++
Fehérjetartalom+++++++++
Vegetatív növekedés+++++++++

Tápanyaghiányok

TápanyagLeírás
NitrogénLevéltünetek: a fiatalabb levelek teljes felülete egyenletes halványsárgává vagy világoszölddé színeződik. A levélcsúcs és a központi levélér körüli szövetek korai öregedése tapasztalható. Később V-alakú sárgulások jelenhetnek meg a levelek csúcsán. A sárgulás az idősebb alsó leveleken kezdődik és felfelé halad a növényen. A szár vékony és megnyúlt. A virágzás késik. A vegetatív növekedés gyenge. A gyökérrendszer fejlődése gyenge, így a többi tápanyag felvétele is korlátozott. Csökkent terméshozam, mivel a a csövek végén nem fejlődnek ki a szemek.
FoszforElőfordulása: Elégtelen foszforellátottság és a hideg, nedves vagy tömörödött talaj miatt csökken a tápanyagfelvétel a gyökereken keresztül. Levéltünetek: Sötétzöld levelek; sötétlila/sárga klorózis, amely terjedése mentén lila színű. Csökkent hozam, megkésett érés. Lassú növekedés, súlyos visszaszáradás.
KáliumElőfordulása: Elégtelen káliumellátottság. Általában a talaj K+, Ca2+, Mg2+ és NH4+ közötti egyensúlyzavara okozza. Levéltünetek: Sötétzöld növények, a levélszélek mentén, főként az alsó leveleken klorózis mutatkozik, amely barna sávokká fejlődik, később száradás tapasztalható. Idősebb növényeknél a levélvégek és a levélszélek barnulása tapasztalható. Csökken a terméshozam, mivel a csövek végén a szemek nem fejlődnek ki.
KalciumLevéltünetek: a tünetek először a fiatal leveleken mutatkoznak, amelyek világoszöld színűvé válnak, rajtuk fehéres sávos léziók jelennek meg, gyakran visszahajlás, kanalasodás tapasztalható.
MagnéziumLevéltünetek: Mindig az idősebb leveleken jelenik meg. Zöldes-sárga elszíneződés sötétebb erezettel. Klorózis, amely rozsdabarna vagy lila nekrózissá fejlődik. 
KénLevéltünetek: Sárga, csíkos mintázat a leveleken. Kezdetben a fiatal leveleken jelentkezik nekrózis nélkül. Később a levélerek között klorózis tapasztalható, míg az erek a levelek teljes hosszában erőteljesek. Gyenge vegetatív növekedés. Előrehaladott stádiumban: visszamaradt növényfejlődés.
BórLevéltünetek: Sárga, fehér vagy átlátszó nekrotikus foltok. A szárak gyengék megrövidült ízközök miatt. Terméshozam: jelentősen csökken a kisebb és szemhiányos csövek miatt.
RézLevéltünetek: a fiatal levelek kékeszöld árnyalatúvá válnak, és megpöndörödve bújnak elő. Az idősebb levelek vége és széle lankad, fehérré, szürkévé válik és elhalhat. Az idősebb levelek szélén változó erősségű nekrósi figyelhető meg, a K-hiányhoz hasonlóan. Növekedési pontok: elhalás, előtte az ízközök rövidülése tapasztalható. Szár: puha és renyhe.
VasLevéltünetek: Az érközi állomány és a fiatal nyári levelek klorózisa, míg az erek és a főér zöldek maradnak. Súlyos esetekben a levelek szinte kifehérednek. A levelek mérete csökken.
MangánLevéltünetek: A fiatal és közepesen fejlett levelek olajzölddé válnak és a levél közepén egységes, fehér-sárga csíkok alakulnak ki. A csíkok nekrotikussá válnak és az elhalt szövet kihullik a levélből. A tünetek a vashiány tüneteihez hasonlítanak, megerősítéséhez levélanalízis szükésges. 
CinkLevéltünetek: Halvány, sárgászöld klorotikus sáv levélalapi részen, vagy a főér mindkét oldalán, amely halványbarna vagy szürke nekrózissá fejlődik. Leggyakrabban a 2-8 leveles állapotok között fordul elő. 

   

Nitrogénhiány                                                Foszforhiány

   

Káliumhiány

  

Magnéziumhiány                                           Cinkhiány

 

Kénhiány

Nitrogénhiány a kukoricában
A levelek sárgulása kénhiányra utal

Kérdések és válaszok

Gyakran ismételt kérdések a kukoricatermesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.

  • A kálium a legfontosabb tápanyag a növény számára ahhoz, hogy könnyebben átvészelje a növény a vízhiányos időszakokat, mivel a kálium szabályozza a növények vízháztartását, akárcsak a magnézium. A növények magnéziummal megfelelően ellátott levelei könnyebben megbirkóznak a forró nyári napok magas hőmérsékletével.

  • Ebben az esetben a talajt és a növényt több nitrogénnel és magnéziummal kell ellátni (ez utóbbit akár lombtrágyaként kijuttatva) a nagyobb zöldtömeg érdekében. Nem szabad elfelejteni, hogy a silókukorica sokkal több tápanyagot, főleg káliumot von ki a talajból, mint a szemeskukorica, ezért átgondoltan kell megterveznünk a többletműtrágya-pótlást, hogy a tápanyagokat a vetésforgóban vissza tudjuk juttatni a talaj termékenységének fenntartása érdekében.

  • Szemeskukoricából 33.444 kg/ha! 2017-ben David Hula saját gazdaságában érte el ezt a világrekordot az USA-ban, Virginiában, amiért még abban az évben elnyerte a Kukoricatermelők Nemzeti Szövetségének (NCGA) kitüntetését.

  • Fázik a növény. Ennek a fiatal kukoricának a lila színe relatív foszforhiányról tanúskodik. Hideg időjárásban, a fiatal növények kelése és gyökeresedése időszakábana növény nem tudja felvenni a foszfort a talajból, habár a rendelkezésére áll. Az időjárás melegedésével a tünet megszűnik, a növény megfelelően fejlődik.

  • Abban az esetben, ha a kukoricát öntözéses kultúrában termesztjük, a vízszükséglet egyrészt a párolgási veszteségétől függ. A párolgási veszteség erősen összefügg a légkör páratartalmával, a hőmérséklettel és a széllel. Másrészt a növény vízigénye a biomassza növekedésével nő. Az öntözés megtervezésével kapcsolatban érdeklődjön növénytermesztési szaktanácsadójánál. A vízellátásra mindenesetre fokozatosan van szükség, mivel a növény felhasználja a talaj vízkészletét. Ellenkező esetben, ha egyszerre sok vizet adunk, gyökérfulladás következhet be. Ma már széles körben, számos platformon elérhető műhodképek nagyon hasznosak az öntözés egyenletességének ellenőrzésére és a problémás területek beazonosítására.

Kapcsolódó kultúrák

Ismerje meg a többi növénykultúrát