Tápanyag-utánpótlási javaslatok áfonya
termesztéséhez

Minden, amit a fürtös kék áfonya tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi kísérletekről és még sok másról tudni kell.

Tanácsok áfonya (Vaccinium corymbosum) termesztéséhez

  • Termékeny, megfelelő szerkezetű, meleg talajokon nő és terem a legjobban, 5,0-nél nem magasabb pH-érték mellett.

  • 5,5 pH feletti talajban a növény nem fejlődik jól, mivel a gyökerein lévő mikorrhiza gombák aktivitása csökken.

  • Nagyon érzékeny a talaj sótartalmára, amely nem haladhatja meg az 1,5 mS/cm-t.

  • Erős, de nagyon sekély gyökérrendszert fejleszt, amely megfelelő mennyiségű víz hiányában gyorsan kiszárad.

  • Víz- és tápanyagigénye nagy a növénynövekedés és a magas terméshozam miatt.

Becsült tápanyagszükséglet évszakonként (termésátlag: 12 t/ha)

MakrotápanyagokNP2O5K2OMgOCaOS
Makrotápanyagok (kg/t)80-10030-40120-15030-3520-3040-50
Mikrotápanyagok
BCuMnMoZnFe
Mikrotápanyagok (g/t)100-15050-70150-2002-3250-300500-800

A talaj ajánlott tápanyagtartalma áfonyatermesztés esetén (mg/liter talaj)

TápanyagokNP2O5K2OMgO
CaO
mg/liter talaj30-4040-60140-18020-30300-500

Egyes tápanyagok szerepe a fürtös kék áfonya termesztésében

Nitrogén

Az áfonya nitrogénszükséglete átlagos. A nitrogén az aminosavak, fehérjék és nukleinsavak alkotóeleme. Fontos a növekedéshez, mind a sejtosztódási, mind a vegetatív növekedési (hajtásmegnyúlás, levélfejlődés és -növekedés) szakaszban. A klorofill összetevőjeként közvetlenül befolyásolja a fotoszintézist, mivel a Rubisco enzim alkotó eleme, amely alapvető szerepet játszik a növények szén-dioxid megkötésében. Az áfonya megfelelő nitrogénellátása nemcsak a terméshozamot, hanem a minőséget is meghatározza.

Kálium

Az áfonyának nagyon magas a káliumigénye. A kálium felelős a növények számos élettani folyamatának megfelelő működéséért. Ezek közül a legfontosabbak a növények vízháztartásának szabályozása és a cukrok bioszintézisében való részvétel. A kálium jótékony hatással van a termés lédússágára, szilárdságára és ízére.

Foszfor

Az áfonya foszforszükséglete viszonylag magas. Ennek a tápanyagnak a szerepe a növények számára jelentős. A foszfor a sejtmembránok alkotórésze, így a növények megfelelő működését biztosítja. Ezenkívül olyan tápanyag, amely közvetlenül részt vesz a növények energiatermelésében, ezért a teljes növekedési időszakban nélkülözhetetlen. Fiatal növényekben a foszfor elősegíti a gyökérrendszer növekedését.

Kalcium

Az áfonya nem túl kalciumigényes növény. Ez a tápanyag nélkülözhetetlen a sejtfal szerkezetének kialakításához (a bórral együtt), ezért a növény felépítése szempontjából is jelentőséggel bír. Szilárdítja a sejtfalakat, így fokozza a növények természetes ellenálló képességét a stressztényezőkkel – biológiai (betegségek) és környezeti tényezőkkel (pl. alacsony hőmérséklet) – szemben.

Az egyes tápanyagok jelentősége a fürtös kék áfonya egyes fejlődési szakaszaiban.

TápanyagA levélfejlődés és a vegetatív növekedés kezdeteVirágzástól terméskötésigA termés növekedésétől az érésigA termés betakarítása után
NitrogénEbben a szakaszban a növényeknek nagy szüksége van nitrogénre. A nitrogént ammónium formában kell kijuttatni.Ammónium forma esetén csökkentett adagban kell kijuttatni, hogy ne okozzon kárt a virágzat fejlődésében és a terméskötésben.A túlzott N-adagolás rontja a termés minőségét. A nitrogénhiány a termés méretének csökkenéséhez vezet.30-35
FoszforA virágzat, a fiatal levelek és a virágrügyek kialakulásához nélkülözhetetlen tápelem.Hozzájárul a virágok és terméskezdemények megerősítéséhez, valamint az új sejtek képződéséhez a gyümölcskezdeményekben.Javítja a termés szilárdságát és színét.Segíti a növény téli nyugalmi időszakra való felkészülését.
KáliumElősegíti a levelek és javítja a hajtások növekedését.Hozzájárul a terméskezdemények vízzel és szerves anyagokkal való megfelelő ellátásához.Javítja a termés szilárdságát, ízét és színét.Segíti a növények télre való felkészülését és a tavaszi tápanyag-tartalékok felhalmozását.
KálciumA terméskezdemény megerősítéséhez szükséges.Fontos a fejlődő termés szilárdságának növeléséhez.
MagnéziumAz életerős, megfelelő levélnövekedés fenntartásához és a növény tápanyagellátásának javításához szükséges.Elősegíti az új szövetek fejlődését és javítja a termésszilárdságot, növeli a termés eltarthatóságát és csökkenti a betegségek előfordulását.Támogatja a termés tápanyagfelvételét, fenntartja a megfelelő növekedési ütemet.
KénAz életerős, megfelelő levélnövekedés fenntartásához és a növény tápanyagellátásának javításához.Javítja növények nitrogénhasznosítását.Javítja növények nitrogénhasznosítását.
BórA megfelelő növénynövekedés fenntartásához és a virágrügyek megerősítéséhez szükséges.Fontos a jó pollenminőséghez, magképződéshez és terméskötéshez.Növeli a termésszilárdságot és támogatja a megfelelő termésnövekedést.Segíti a növények téli nyugalmi időszakra való felkészülését és a tavaszi tápanyag-tartalékok raktározását.
CinkA megfelelő növénynövekedés fenntartásához és a virágrügyek megerősítéséhez.A növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges.Segíti a megfelelő növénynövekedést és termésfejlődést.A növények téli nyugalmi időszakra való felkészüléséhez és a tavasszal felhasználandó tartalékok felépítéséhez.
VasA növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges.A növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges.Segíti a megfelelő növénynövekedést és termésfejlődést.
MangánA növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges.A növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges.Segíti a megfelelő növénynövekedést és termésfejlődést.

Az fürtös kék áfonya nagy tápanyagigénye és sekély és gyenge (sok, de rövid gyökerek) gyökérrendszere miatt nagyon érzékeny a tápanyaghiányra.

Makro- és mikrotápanyag-hiányok tünetei fürtös kék áfonyán.

TápanyagHiánytünetek
NitrogénA tünetek először az idősebb leveleken jelentkeznek, majd idővel az egész növényen elterjednek. A növekedés lelassul, a levelek fakulnak. A termés kisebb, kemény, íztelen.
FoszforA foszforhiány következtében a növény gyökérfejlődése gyenge, növekedése visszamaradt, a levelek aprók, fakó, szürkés zöld színűek lilás elszíneződéssel. A levelek színe liláról barnára változik a teljes levéllemezen vagy a levél szélein. A hajtásképződés hatékonysága csökken. Gyenge a terméskötés, ami közvetlenül befolyásolja a terméshozamot.
KáliumA tünetek a fiatal leveleken jelentkeznek. A levelek szélei és csúcsai megbarnulnak, elhalnak. Az erek közötti területeken klórózis, majd nekrózis tapasztalható. A terméskötés elégtelen, a termés rossz minőségű.
KálciumLeggyakrabban az idősebb leveleken mutatkozik érközi klorózis formájában. A levéllemezen szabálytalan apró, fehér foltok alakulnak ki. A levélszélek fénytelenek, fonnyadnak és elhalnak. A hajtások teljesen elhalhatnak. A termésérés késik.
MagnéziumA tünetek először az idősebb leveleken, általános klorózis formájában jelentkeznek, míg a levélerek zöldek maradnak. Súlyos esetekben érközi nekrózis miatt teljes növényszáradás következik be. A tünetek nagyon meleg, száraz időben is jelentkezhetnek. A magnéziumhiányos növények termései fakóbb színűek és puhák.
KénA tünetek hasonlóak a nitrogénhiány tüneteihez, de a klorózis egyöntetűbb és az egész növényre kiterjed, beleértve a fiatalabb leveleket is. Jellemző a levélnyél és a levélerek vörösödése. Az idősebb levelek fonnyadnak, a levélszéleken klorózis alakul ki, majd a szövetelhalás a levéllemezre is átterjed. A növény terméshozama jelentősen csökken.
BórA tünetek általában a fiatalabb levelekkel kezdődnek, amelyek világosabb színűvé válnak. A súlyos hiány az idősebb leveleken, interveinális klorózisban nyilvánul meg. Esetenként szártörés léphet fel. Kevesebb virág fejlődik, gyenge a terméskötés.
RézA hiány enyhe általános klorózisban, valamint a fiatal levelek tartós turgorvesztésében nyilvánulhat meg. A levélszélek felfelé kanalasodnak és elszáradnak. A virágzás és a terméskötés nagyon gyenge.
VasA vashiány első tünete a legfiatalabb leveleken érközi klorózis fomájában kezdődik, amely általános klorózissá alakulhat, és végül a levél teljesen kifehéredik. A klorózis a levélalapnál alakul ki, részben zöld, ujjas erezettel. Amíg a levél nem fehéredett ki teljesen, a vaspótlással helyreállíthatja annak állapotát.
MangánA kezdeti fejlődési szakaszokban a fiatal leveleken enyhe klorózisa tapasztalható. Súlyosabb esetekben az idősebb levelek ujjas erezete látható. Ezt követően barnásszürke nekrózis a levélerek mentén továbbterjed.
MolibdénA molibdénhiány korai tünete az általános klorózis. Tartós molibdénhiány esetén a kifejlett levelek szélein vizenyős, halványzöld elszíneződés látható. Elfonnyadnak, szürkés barnává válnak, végül elhalnak. A növekedés és a virágzás általában gyenge.
CinkA cink hiánya a növény törpüléséhez, a szártagok rövidüléséhez és a fiatal levelek felfelé kanalasodásáhozt vezet, ami kissé borzas megjelenést kölcsönöz az egész növénynek. A levelek mérete csökken. Az idősebb leveleken enyhe érközi foltosodás jelentkezik; a mintázat erőteljesebb, mint vas- vagy mangánhiány esetén.

Az áfonya műtrágyázása

A fürtös kék áfonyát jellemző magas víz- és tápanyagigény, valamint nagyon sekély gyökérrendszer miatt az árutermelő áfonyatermesztésben a növények rendszeres öntözést és tápoldatozást igényelnek. A tápanyagszükséglet attól függ, hogy a növény mely fejlődési szakaszban van.

Az áfonya káliumból, nitrogénből és foszforból igényel a legtöbbet. A tápanyagigény a növény fejlődésével növekszik, és az intenzív hajtás- és levélnövekedés, termésnövekedés, valamint érés időszakában éri el a maximumát.

Kérdések és válaszok

Gyakran ismételt kérdések az áfonyatermesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.

  • Az áfonya a nitrát-reduktáz enzim nagyon alacsony hatékonysága miatt nagyon rosszul hasznosítja a nitrogén ezen formáját.
    Kalcium-nitrátot használok kalciumforrásként.

  • Ha tápoldatozást alkalmaznak, akkor elsősorban savazó hatású műtrágyákkal (általában foszforsavval vagy salétromsavval) lehetséges.

    Amennyiben nem tápoldatoz, erősen savazó hatású szilárd műtrágyák, például ammónium-szulfát használhatók erre a célra.

  • A nitrogéntrágyázást elég korán – már július közepén, vagy fajtától függően valamivel korábban – be kell fejezni. Más tápanyagokat hosszabb ideig, általában szeptember végéig alkalmazhatnak.

  • Ideális esetben a növekedési időszak elején, de a nitrogént közvetlenül az első levelek megjelenése előtt kell kijuttatni.