Whatsapp
Twitter
Linkedin
Levél
Link másolása
Tápanyag-utánpótlási javaslatok áfonya
termesztéséhez
Minden, amit a fürtös kék áfonya tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi kísérletekről és még sok másról tudni kell.
Tanácsok áfonya (Vaccinium corymbosum) termesztéséhez
-
Termékeny, megfelelő szerkezetű, meleg talajokon nő és terem a legjobban, 5,0-nél nem magasabb pH-érték mellett.
-
5,5 pH feletti talajban a növény nem fejlődik jól, mivel a gyökerein lévő mikorrhiza gombák aktivitása csökken.
-
Nagyon érzékeny a talaj sótartalmára, amely nem haladhatja meg az 1,5 mS/cm-t.
-
Erős, de nagyon sekély gyökérrendszert fejleszt, amely megfelelő mennyiségű víz hiányában gyorsan kiszárad.
-
Víz- és tápanyagigénye nagy a növénynövekedés és a magas terméshozam miatt.
Becsült tápanyagszükséglet évszakonként (termésátlag: 12 t/ha)
| Makrotápanyagok | N | P2O5 | K2O | MgO | CaO | S |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Makrotápanyagok (kg/t) | 80-100 | 30-40 | 120-150 | 30-35 | 20-30 | 40-50 |
| Mikrotápanyagok | B | Cu | Mn | Mo | Zn | Fe |
| Mikrotápanyagok (g/t) | 100-150 | 50-70 | 150-200 | 2-3 | 250-300 | 500-800 |
A talaj ajánlott tápanyagtartalma áfonyatermesztés esetén (mg/liter talaj)
| Tápanyagok | N | P2O5 | K2O | MgO | CaO |
|---|---|---|---|---|---|
| mg/liter talaj | 30-40 | 40-60 | 140-180 | 20-30 | 300-500 |
Egyes tápanyagok szerepe a fürtös kék áfonya termesztésében
Nitrogén
Az áfonya nitrogénszükséglete átlagos. A nitrogén az aminosavak, fehérjék és nukleinsavak alkotóeleme. Fontos a növekedéshez, mind a sejtosztódási, mind a vegetatív növekedési (hajtásmegnyúlás, levélfejlődés és -növekedés) szakaszban. A klorofill összetevőjeként közvetlenül befolyásolja a fotoszintézist, mivel a Rubisco enzim alkotó eleme, amely alapvető szerepet játszik a növények szén-dioxid megkötésében. Az áfonya megfelelő nitrogénellátása nemcsak a terméshozamot, hanem a minőséget is meghatározza.
Kálium
Az áfonyának nagyon magas a káliumigénye. A kálium felelős a növények számos élettani folyamatának megfelelő működéséért. Ezek közül a legfontosabbak a növények vízháztartásának szabályozása és a cukrok bioszintézisében való részvétel. A kálium jótékony hatással van a termés lédússágára, szilárdságára és ízére.
Foszfor
Az áfonya foszforszükséglete viszonylag magas. Ennek a tápanyagnak a szerepe a növények számára jelentős. A foszfor a sejtmembránok alkotórésze, így a növények megfelelő működését biztosítja. Ezenkívül olyan tápanyag, amely közvetlenül részt vesz a növények energiatermelésében, ezért a teljes növekedési időszakban nélkülözhetetlen. Fiatal növényekben a foszfor elősegíti a gyökérrendszer növekedését.
Kalcium
Az áfonya nem túl kalciumigényes növény. Ez a tápanyag nélkülözhetetlen a sejtfal szerkezetének kialakításához (a bórral együtt), ezért a növény felépítése szempontjából is jelentőséggel bír. Szilárdítja a sejtfalakat, így fokozza a növények természetes ellenálló képességét a stressztényezőkkel – biológiai (betegségek) és környezeti tényezőkkel (pl. alacsony hőmérséklet) – szemben.
Az egyes tápanyagok jelentősége a fürtös kék áfonya egyes fejlődési szakaszaiban.
| Tápanyag | A levélfejlődés és a vegetatív növekedés kezdete | Virágzástól terméskötésig | A termés növekedésétől az érésig | A termés betakarítása után |
|---|---|---|---|---|
| Nitrogén | Ebben a szakaszban a növényeknek nagy szüksége van nitrogénre. A nitrogént ammónium formában kell kijuttatni. | Ammónium forma esetén csökkentett adagban kell kijuttatni, hogy ne okozzon kárt a virágzat fejlődésében és a terméskötésben. | A túlzott N-adagolás rontja a termés minőségét. A nitrogénhiány a termés méretének csökkenéséhez vezet. | 30-35 |
| Foszfor | A virágzat, a fiatal levelek és a virágrügyek kialakulásához nélkülözhetetlen tápelem. | Hozzájárul a virágok és terméskezdemények megerősítéséhez, valamint az új sejtek képződéséhez a gyümölcskezdeményekben. | Javítja a termés szilárdságát és színét. | Segíti a növény téli nyugalmi időszakra való felkészülését. |
| Kálium | Elősegíti a levelek és javítja a hajtások növekedését. | Hozzájárul a terméskezdemények vízzel és szerves anyagokkal való megfelelő ellátásához. | Javítja a termés szilárdságát, ízét és színét. | Segíti a növények télre való felkészülését és a tavaszi tápanyag-tartalékok felhalmozását. |
| Kálcium | A terméskezdemény megerősítéséhez szükséges. | Fontos a fejlődő termés szilárdságának növeléséhez. | ||
| Magnézium | Az életerős, megfelelő levélnövekedés fenntartásához és a növény tápanyagellátásának javításához szükséges. | Elősegíti az új szövetek fejlődését és javítja a termésszilárdságot, növeli a termés eltarthatóságát és csökkenti a betegségek előfordulását. | Támogatja a termés tápanyagfelvételét, fenntartja a megfelelő növekedési ütemet. | |
| Kén | Az életerős, megfelelő levélnövekedés fenntartásához és a növény tápanyagellátásának javításához. | Javítja növények nitrogénhasznosítását. | Javítja növények nitrogénhasznosítását. | |
| Bór | A megfelelő növénynövekedés fenntartásához és a virágrügyek megerősítéséhez szükséges. | Fontos a jó pollenminőséghez, magképződéshez és terméskötéshez. | Növeli a termésszilárdságot és támogatja a megfelelő termésnövekedést. | Segíti a növények téli nyugalmi időszakra való felkészülését és a tavaszi tápanyag-tartalékok raktározását. |
| Cink | A megfelelő növénynövekedés fenntartásához és a virágrügyek megerősítéséhez. | A növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges. | Segíti a megfelelő növénynövekedést és termésfejlődést. | A növények téli nyugalmi időszakra való felkészüléséhez és a tavasszal felhasználandó tartalékok felépítéséhez. |
| Vas | A növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges. | A növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges. | Segíti a megfelelő növénynövekedést és termésfejlődést. | |
| Mangán | A növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges. | A növények megfelelő növekedésének és a terméskezdemények fejlődésének fenntartásához szükséges. | Segíti a megfelelő növénynövekedést és termésfejlődést. |
Az fürtös kék áfonya nagy tápanyagigénye és sekély és gyenge (sok, de rövid gyökerek) gyökérrendszere miatt nagyon érzékeny a tápanyaghiányra.
Makro- és mikrotápanyag-hiányok tünetei fürtös kék áfonyán.
| Tápanyag | Hiánytünetek | |
|---|---|---|
| Nitrogén | A tünetek először az idősebb leveleken jelentkeznek, majd idővel az egész növényen elterjednek. A növekedés lelassul, a levelek fakulnak. A termés kisebb, kemény, íztelen. | |
| Foszfor | A foszforhiány következtében a növény gyökérfejlődése gyenge, növekedése visszamaradt, a levelek aprók, fakó, szürkés zöld színűek lilás elszíneződéssel. A levelek színe liláról barnára változik a teljes levéllemezen vagy a levél szélein. A hajtásképződés hatékonysága csökken. Gyenge a terméskötés, ami közvetlenül befolyásolja a terméshozamot. | |
| Kálium | A tünetek a fiatal leveleken jelentkeznek. A levelek szélei és csúcsai megbarnulnak, elhalnak. Az erek közötti területeken klórózis, majd nekrózis tapasztalható. A terméskötés elégtelen, a termés rossz minőségű. | |
| Kálcium | Leggyakrabban az idősebb leveleken mutatkozik érközi klorózis formájában. A levéllemezen szabálytalan apró, fehér foltok alakulnak ki. A levélszélek fénytelenek, fonnyadnak és elhalnak. A hajtások teljesen elhalhatnak. A termésérés késik. | |
| Magnézium | A tünetek először az idősebb leveleken, általános klorózis formájában jelentkeznek, míg a levélerek zöldek maradnak. Súlyos esetekben érközi nekrózis miatt teljes növényszáradás következik be. A tünetek nagyon meleg, száraz időben is jelentkezhetnek. A magnéziumhiányos növények termései fakóbb színűek és puhák. | |
| Kén | A tünetek hasonlóak a nitrogénhiány tüneteihez, de a klorózis egyöntetűbb és az egész növényre kiterjed, beleértve a fiatalabb leveleket is. Jellemző a levélnyél és a levélerek vörösödése. Az idősebb levelek fonnyadnak, a levélszéleken klorózis alakul ki, majd a szövetelhalás a levéllemezre is átterjed. A növény terméshozama jelentősen csökken. | |
| Bór | A tünetek általában a fiatalabb levelekkel kezdődnek, amelyek világosabb színűvé válnak. A súlyos hiány az idősebb leveleken, interveinális klorózisban nyilvánul meg. Esetenként szártörés léphet fel. Kevesebb virág fejlődik, gyenge a terméskötés. | |
| Réz | A hiány enyhe általános klorózisban, valamint a fiatal levelek tartós turgorvesztésében nyilvánulhat meg. A levélszélek felfelé kanalasodnak és elszáradnak. A virágzás és a terméskötés nagyon gyenge. | |
| Vas | A vashiány első tünete a legfiatalabb leveleken érközi klorózis fomájában kezdődik, amely általános klorózissá alakulhat, és végül a levél teljesen kifehéredik. A klorózis a levélalapnál alakul ki, részben zöld, ujjas erezettel. Amíg a levél nem fehéredett ki teljesen, a vaspótlással helyreállíthatja annak állapotát. | |
| Mangán | A kezdeti fejlődési szakaszokban a fiatal leveleken enyhe klorózisa tapasztalható. Súlyosabb esetekben az idősebb levelek ujjas erezete látható. Ezt követően barnásszürke nekrózis a levélerek mentén továbbterjed. | |
| Molibdén | A molibdénhiány korai tünete az általános klorózis. Tartós molibdénhiány esetén a kifejlett levelek szélein vizenyős, halványzöld elszíneződés látható. Elfonnyadnak, szürkés barnává válnak, végül elhalnak. A növekedés és a virágzás általában gyenge. | |
| Cink | A cink hiánya a növény törpüléséhez, a szártagok rövidüléséhez és a fiatal levelek felfelé kanalasodásáhozt vezet, ami kissé borzas megjelenést kölcsönöz az egész növénynek. A levelek mérete csökken. Az idősebb leveleken enyhe érközi foltosodás jelentkezik; a mintázat erőteljesebb, mint vas- vagy mangánhiány esetén. |
Az áfonya műtrágyázása
A fürtös kék áfonyát jellemző magas víz- és tápanyagigény, valamint nagyon sekély gyökérrendszer miatt az árutermelő áfonyatermesztésben a növények rendszeres öntözést és tápoldatozást igényelnek. A tápanyagszükséglet attól függ, hogy a növény mely fejlődési szakaszban van.
Az áfonya káliumból, nitrogénből és foszforból igényel a legtöbbet. A tápanyagigény a növény fejlődésével növekszik, és az intenzív hajtás- és levélnövekedés, termésnövekedés, valamint érés időszakában éri el a maximumát.
Kérdések és válaszok
Gyakran ismételt kérdések az áfonyatermesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.
-
Az áfonya a nitrát-reduktáz enzim nagyon alacsony hatékonysága miatt nagyon rosszul hasznosítja a nitrogén ezen formáját.
Kalcium-nitrátot használok kalciumforrásként.
-
Ha tápoldatozást alkalmaznak, akkor elsősorban savazó hatású műtrágyákkal (általában foszforsavval vagy salétromsavval) lehetséges.
Amennyiben nem tápoldatoz, erősen savazó hatású szilárd műtrágyák, például ammónium-szulfát használhatók erre a célra.
-
A nitrogéntrágyázást elég korán – már július közepén, vagy fajtától függően valamivel korábban – be kell fejezni. Más tápanyagokat hosszabb ideig, általában szeptember végéig alkalmazhatnak.
-
Ideális esetben a növekedési időszak elején, de a nitrogént közvetlenül az első levelek megjelenése előtt kell kijuttatni.
