Tápanyag-utánpótlási javaslatok káposzta
termesztéséhez

Minden, amit a fejes káposzta tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi tapasztalatokról és még sok másról tudni kell.

Tanácsok fejes káposzta (Brassica oleracea) termesztéséhez:

  • A fejes káposzta jól előkészített, termékeny, humuszban gazdag, jó víztartó képességű talajt igényel. A pangóvizes talaj nem alkalmas termesztésére. A talaj túlzott nedvessége és a magas talajvízszint (80-100 cm felett) káros a fejes káposzta számára. A talaj optimális pH-ja: 6,5-7,1.

  • A fejes káposzta hosszú tenyészidőszaka és magas terméshozama - zöldtömege (a káposztafejek) miatt nagy vízigénnyel rendelkezik.

  • Az 5,7-nél alacsonyabb pH-jú talajokban problémát okozhat egyes tápanyagok, különösen a P, K, Ca, B és Mo hozzáférhetősége. Az ilyen körülmények a káposztatermesztés legveszélyesebb betegségének, a gyökérgolyvának is kedveznek. A magas pH-jú (7,5 feletti) talajon történő termesztés esetén B, Cu, Fe, Mn, P, Zn hiánytünetek alakulhatnak ki.

  • Kötött, pangóvizes és hideg talajokon gyengén fejlődik és terem.

  • A fejes káposzta hőigénye alacsony. Optimális növekedési hőmérséklete 15 és 20 °C között van. A növények növekedése 5 °C alatti és 35 °C feletti hőmérsékleten leáll.

  • Az edzett palánták mínusz 6 °C-ig, az érett káposztafejek pedig mínusz 8 ° C-ig is tűrik a hideget.

A káposzta tápanyagszükséglete

MakrotápanyagokNP2O5K2OMgOCaOS
Makrotápanyagok (kg/t)2,1-2,40,2-0,42,5-2,90,1-0,252,3-2,50,8-0,9
Mikrotápanyagok
BCuMnMoZnFe
Mikrotápanyagok (g/t)15-202-50-120,03-0,0514-1875-100

 

 

A talaj ajánlott tápanyagtartalma fejes káposzta termesztéséhez (mg/liter talaj)

TápanyagokNP2O5K2OMgO
CaO
mg/liter talaj60-8050-60180-23060-100700-1200

A tápanyagszükséglet attól függ, hogy a növény mely fejlődési szakaszban van. A fejes káposztának a a kálium, nitrogén és kálcium tekintetében van a legmagasabb tápanyagigénye. Ez az igény a növény fejlődésével növekszik, és az intenzív növénynövekedés időszakában éri el a maximális értéket.

 

Egyes tápanyagok szerepe a fejes káposzta termesztésében

Nitrogén

A fejes káposzta nitrogénigénye magas, hiszen az elengedhetetlen a nagy terméshozam eléréséhez. A N a tápanyag-utánpótlás alapja. Az aminosavak, fehérjék és nukleinsavak alkotóeleme, azaz szükséges a növekedéshez, mind a sejtosztódási, mind a növekedési szakaszban. A klorofill összetevőjeként közvetlenül befolyásolja a fotoszintézist, mivel a Rubisco enzim alkotóeleme, amely alapvető szerepet játszik a növények szén-dioxid megkötésében. A fejes káposzta megfelelő nitrogénellátása nemcsak a terméshozamot, hanem a minőséget is meghatározza. A legnagyobb nitrogénigény a növény intenzív fejlõdése – a fejek képzõdése – során jelentkezik.

Kálium
A fejes káposztának nagyon magas a káliumigénye. A kálium felelős a növények számos élettani folyamatának megfelelő működéséért. Ezek közül a legfontosabb a növény vízgazdálkodásának szabályozása, a cukrok bioszintézisében való részvétel és a növény alacsony hőmérsékletekkel szembeni ellenálló képességének erősítése. A kálium kedvező hatással van a káposztafejek keménységére. A káliumigény az intenzív levélképzés során éri el a maximumot, de ezt követően sem csökken olyan mértékben, mint a nitrogénigény. A magas káliumszükséglet a fejes káposzta növekedésének utolsó szakaszában is fennáll.

Foszfor
A fejes káposzta foszforigénye viszonylag alacsony. Mindemellett nagy jelentőséggel bír ez a tápanyag a növények számára. Közvetlenül részt vesz a növények energiatermelésében, ezért a teljes növekedési időszakban nélkülözhetetlen. A foszfor a növény fejlődésének korai szakaszában szükséges a megfelelő gyökérnövekedés biztosításához és a káposztafejek kialakulásának felgyorsításához, különösen a korai fajtáknál.

Kalcium
A fejes káposzta kalciumigényes növény. A Ca nélkülözhetetlen a sejtfal szerkezetének kialakításához (a bórral együtt), ezért a növény felépítése szempontjából is jelentőséggel bír. Szilárdítja a sejtfalakat, így fokozza a növények természetes ellenálló képességét a stressztényezőkkel – biológiai (betegségek) és környezeti tényezőkkel (pl. alacsony hőmérséklet) – szemben. A káposztafejek minőségéért felelős tápanyagok közül ez az egyik legfontosabb. Javítja a tárolhatóságát és a polcállóságot. A fej belső rothadásának fő oka a kalciumhiány.

 

Makro- és mikrotápanyag-hiányok tünetei káposztatermesztésben

TápanyagHiánytünetek
NitrogénNitrogénhiány esetén a levelek sárgászöld színűvé (klorotikussá) válnak.
A tünetek az idősebb leveleken jelennek meg először, majd idővel az egész növény klorotikussá válik; a levelek egyes részei vöröses vagy narancssárga színűek lehetnek.
A levelek alakja normális marad.
A növekedés erősen csökken, a növények fejlődése lelassul, az idősebb levelek elrohadhatnak.
Súlyos nitrogénhiány esetén a fejképződés jelentősen visszamarad.
A probléma laza, szerves anyagban szegény talajokon és vízhiányos időszakokban súlyosbodhat.
FoszforA foszforhiány súlyos növekedéscsökkenést okoz, különösen a növényfejlődés korai szakaszában.
Általában a növények színe és habitusa nem változik, de súlyos foszforhiány esetén a növények vöröses-lilás színűvé válhatnak.
A probléma meszes és kötött talajokon jelentkezik, ahol a növények számára korlátozott a foszfor felvehetősége.
KáliumAz idősebb levelek széle világosbarnára színeződik, fonnyad.
Fokozódó hiány esetén a nekrózis a levél szélétől a levéllemez közepe felé halad és a levélszélek felfelé kanalasodnak.
A kötött, káliumot lekötő, illetve laza, homokos talajokon vagy tőzeges közegben, továbbá a talaj magas Mn-tartalma esetén K-hiány alakulhat ki.
KálciumA kalciumhiány legjellemzőbb tünete a levélcsúcsok elhalása, a csúcsszáradás. A levélcsúcsokon és -széleken nekrotikus elváltozások alakulnak ki.
Ezek a tünetek a fiatal leveleken jelentkeznek.
A kalciumhiány fokozódásával a nekrózis a levéllemez felé húzódik.
Ha a hiány a fejlődés korai szakaszában jelentkezik, a növény növekedése erősen visszamarad, és a fejek nem megfelelően vagy egyáltalán nem alakulnak ki.
Az érett káposztafejekben a tartós kalciumhiány miatt belső fejrothadás alakulhat ki.
Kalciumhiány olyan talajokban fordulhat elő, amelyek kalciumtartalékai kimosódás következtében kimerültek, valamint alacsony pH-jú talajokon.
MagnéziumA magnéziumhiány tünetei az idősebb leveleken jelentkeznek.
A levélerek közötti klorózis a levélszélektől befelé halad.
Az érintett területek eleinte sárgászöldek, később narancssárgák vagy vörösek lesznek.
A kisebb erek is klorotikussá válnak, míg afőerek zöldek, illetve fehérek maradnak.
Az érközi területek elhalnak.
Mérsékelt hiány esetén a növekedés enyhén korlátozott, de a magnéziumhiány súlyosbodásával fokozódik.
KénA növény általános fejlődése korlátozott, a növekedés visszamarad.
A fejes káposzta lédús, törékeny levélszövetet fejleszt.
A fejképződés gátolt, és a növény érzékenyebb a gombás fertőzésekre.
A probléma akkor jelentkezik, ha alacsony szervesanyag-tartalmú és magas pH-jú talajokon termesztünk.
BórA fejes káposzta kifejezetten bórigényes növény.
Hiánytünetei a fiatalabb leveleken jelentkeznek.
Kicsik maradnak, felfelé kanalasodnak, torzulnak.
A levélszéleken és az erek között klorotikus foltok jelennek meg.
A klorózist súlyos esetben nekrózis követi.
Krónikus hiány esetén csak könnyű, kis káposztafejek képződnek, a növények növekedése visszamarad.
Homoktalajokban meszezés után bórhiány léphet fel.
A tüneteket okozhatja a túlzott meszezés, a növények elégtelen öntözése és a talaj túl magas vagy túl alacsony pH-ja is.
RézA növények növekedése korlátozott.
A fiatalabb levelek kicsik maradnak.
Az idősebb leveleken érközi klorotikus foltok jelenhetnek meg, de a vas- és mangánhiányra jellemző hálószerű mintázat nem figyelhető meg.
Később a levelek halványzöld vagy barna színűvé válnak, nekrózis alakul ki, és az egész levél elfonnyad.
A káposztatermesztés során könnyű, szerves anyagban nagyon gazdag, magas pH-jú talajokon rézhiány léphet fel.
VasA vashiány első tünete a legfiatalabb levelek érközi klorózisa, amely általános klorózisba fordul át, és végül a levél teljes kifehéredését okozza.
Előrehaladottabb állapotban a klorózis kiterjed az erekre is, kezdve a kisebbekkel; az érintett levelek citromsárgává vagy sárgásfehérré válnak.
Vashiány leggyakrabban magas pH-jú vagy nagy mennyiségű mangánt tartalmazó talajon termesztett növényeknél fordul elő.
MangánA csúcsi, illetve a fiatal leveleken sárgás foltok alakulnak ki az erek között.
Kezdetben a legkisebb erek zöldek maradnak, sárga alapon finom, hálózatos zöld mintázatot alkotva.
Később a főerek kivételével az egész levél sárgás vagy sárgásfehér színűvé válik, az erek között besüppedő, elhalt foltok alakulnak ki.
Először az idősebb levelek fakulnak meg és halnak el.
Mangánhiány magas pH-jú, valamint meszes vagy túlmeszezett talajokon fordul elő.
MolibdénA molibdénhiány korai tünete az általános klorózis.
Hasonlít a nitrogénhiány tüneteihez, de a levélfonák nem vörösödik.
A fiatal növények levelei viszonylag kicsik és lehajlók.
A levélszél a szokásosnál fogazottabb.
A molibdénhiányra visszavezethető problémák leggyakrabban savanyú vagy alacsony szervesanyag-tartalmú, homokos talajokon jelentkeznek.
Mivel a Mo a növényen belül nehezen mozog, a hiánytünetek az egész növényen megjelenhetnek, és könnyen összetéveszthetők más hiánytünetekkel.
CinkAz érintett növények növekedése visszamarad, leveleik világos sárgás zöld színűek.
Hideg, esős időben a cinkhiány tünetei súlyosbodnak.
A leveleken szürkésbarna vagy barna foltok jelenhetnek meg.
A levelek satnyák.
A cinkhiány tünetei lúgos talajokon vagy nagy mennyiségben kijuttatott foszforműtrágyázás után jelentkeznek.

 

A fejes káposzta műtrágyázása

A fejes káposzta a talaj tápanyagtartalma és pH-ja szempontjából igényes faj.

Nitrogén

Ültetés előtt talajvizsgálat szükséges a talaj ásványi nitrogén-tartalmának (nitrát és ammónium) meghatározására. Palántázás előtt a talajba 50-60 kg/ha N-t kell bedolgozni, figyelembe véve a talaj meglévő nitrogéntartalmát. A fennmaradó rész fokozatosan, 2-3 adagra osztva nitrogéntartalmú alapműtrágya kijuttatásával pótolható. A fejes káposzta nagyon jól reagál a nitrogén nitrát (NO3-) formájával történő pótlására, amely a káliumfelvételt is támogatja. Tápoldatozás nélküli termesztés esetén a szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák alkalmazása lehetővé teszi az összes nitrogén egy részének ültetés előtti kijuttatását. A fennmaradó mennyiséget az intenzív növénynövekedési szakaszban kell kijuttatni.

Foszfor
Teljes mennyisége kijuttatható a talaj előkészítése során. Mivel ez a tápanyag csak korlátozottan mozog a talajban, a kijuttatott foszfortartalmú műtrágyát 20-25 cm mélységig be kell dolgozni a talajba.

Kálium
A kálium-utánpótlás kétféleképpen történhet: ültetés előtt (hagyományos szántóföldi műtrágya vagy hosszú hatástartamú, burkolt műtrágya kijuttatásával) és a növény vegetációja folyamán. Javasoljuk, hogy a káliumműtrágyák adagját ossza két részre fejtrágyázáskor. Az elsőt (a teljes adag 30-40%-át) az intenzív lombképződés idején, a következőt a káposztafejek képződésének kezdetén kell kijuttatni. Tápoldatozásos termesztésnél a növényeket az intenzív lombnövekedés szakaszától hetente javasolt káliummal táplálni, amíg a káposztafejek el nem érik végső méretük 80%-át.

Magnézium
Teljes mennyisége kijuttatható ültetés előtt, a talaj előkészítése során. A káposzta meglehetősen érzékeny a kloridok jelenlétére, bár ha azokat az előző ősszel alkalmazták, akkor már nem jelentenek akkora veszélyt. Ennek ellenére kloridmentes káliumműtrágyák, például kálium-szulfát használata javasolt.

Kalcium
Azokban az állományokban, ahol hagyományos kalciumos műtrágyákat (általában kalcium-nitrátot) használnak, két kijuttatás szükséges: az első adagot (a teljes mennyiség 30-40%-át) a levelek intenzív növekedésének időszakában, a másodikat a fejképződés kezdetén kell kijuttatni. A káposztatermesztésben a kalcium lombtrágyázással történő kijuttatása is hatásos. Tápoldatozott állományokban az intenzív levélnövekedés szakaszától egészen addig kell kalciumpótlást végezni, amíg a káposztafejek el nem érik végső méretük körülbelül 80%-át.

Kérdések és válaszok

Gyakran ismételt kérdések a fejes káposzta-termesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.

  • A fiziológiailag lúgos vagy semleges kémhatású nitrogénműtrágyák a legjobbak.
    Talajelőkészítéskor karbamid (46% N), salétrom (27% N) vagy ammónium-nitrát (34% N) használható?
    Az ammónium-szulfát (21% N) csak 6,5 pH feletti talajokon ajánlott.
    Az ammónium-nitrát fejtrágyázásra használható.

  • Igen! A fejes káposztát nagy káliumigény jellemzi az intenzív levélfejlődés kezdetétől a fejképződés végéig.

  • Igen! A fejes káposzta kifejezetten bórigényes növény.
    A bór a virágok megtermékenyítése, a mag- és a termésképződés szempontjából fontos mikroelem. Ez azonban a fejes káposzta esetében nem releváns.
    A bór erősíti a sejtfalat, keménnyé és jól tárolhatóvá teszi a káposztafejet.

  • A fejes káposztának a növekedés kezdetén van a legnagyobb szüksége N-re, az intenzív levélnövekedéstől a fejképződés kezdetéig.
    Később A N-szükséglet jelentősen csökken, de a növénynek továbbra is szüksége van nitrogénre a megfelelő levélképződéshez.