Whatsapp
Twitter
Linkedin
Levél
Link másolása
Tápanyag-utánpótlási javaslatok cukorrépa
termesztéséhez
Minden, amit a cukorrépa tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi kísérletekről és még sok másról tudni kell.
Tanácsok cukorrépa (Beta vulgaris L. ssp. Vulgaris) termesztéséhez
-
A cukorrépa számára a talaj optimális pH-tartománya 6,5 és 7,0 között van. A cukorrépa 8,3-8,5 pH-jú lúgos talajon megfelelően fejlődik és terem, ugyanígy a 6,0-6,5 pH értékű talaj is megfelelő a hozama.
-
Termékeny, szerves anyagokban és ásványi tápanyagokban gazdag talajokon nagyon jól terem. A legjobb talajok a megfelelő fizikai szerkezetű, jó víz- és levegőgazdálkodású, jó vízmegtartó képességű mélyrétegű talajok.
-
A cukorrépa-termesztés során a talaj művelt rétegének morzsalékos szerkezete fontosabb, mint a mélysége.
-
A cukorrépa azokon a területeken tud megfelelően növekedni és fejlődni, ahol az évi csapadékmennyiség 600-700 mm és egyenletes a csapadékeloszlás.
-
A cukorrépa vízigényes növény, hiszen termés- és lombtömege egyaránt nagy.
-
A terméshozam szempontjából a júniusi, júliusi és augusztusi vízellátás meghatározó jelentőségű.
-
A tavaszi és nyári aszályok csökkentik a termést.
-
A cukorrépa fényigénye minden növekedési szakaszban nagy.
-
A cukorrépa termesztés legkedvezőbb feltételei a júniusi, júliusi és augusztus közepi optimális csapadékmennyiség, napsütéses és meleg időszakokkal, valamint a betakarításig a napos ősz.
-
A cukorrépa nem igényel magas hőmérsékletet, a növény számára optimális napi átlaghőmérséklet 12-16 ºC. Érzékeny a nagy hőmérséklet-ingadozásra. A csírázást követő első napokban érzékeny az alacsony hőmérsékletre, a mínusz 3 ºC-os fagy károsan hat.
-
A talajban maradó cukorrépa később fagytűrővé válik levelei védelmet adó levélrozettájának köszönhetően.
-
A cukorrépa gyökerében történő cukorfelhalmozódást befolyásolja a nappal és az éjszaka közötti nagy hőmérsékletkülönbség.
-
A cukorrépa érzékeny a talaj sótartalmára a csírázási időszakban és a növény növekedésének első szakaszában, egészen a 6 leveles állapot eléréséig. Ezt követően általában jól tűri a talaj magas sótartalmát.
-
A cukorrépa tápanyagigényes növény.
A tápanyagok szerepe
Nitrogén
Jelentős szerepe van a terméshozam szempontjából, hatással van a megfelelő méretű levélfelület kialakulására, amely a fotoszintézisért és azokért a szénhidrátok termeléséért felelős, amelyek aztán felhalmozódnak a répatestben.
Foszfor
Növeli a répatest cukortartalmát és javítja a technológiai minőségét. Hatással van a csíranövények állapotára és egészségére, valamint a répalevél takarmányértékére.
Kálium
Növeli a nitrogénhasznosítás hatékonyságát, kedvezően befolyásolja a termést és növeli a répatest cukortartalmát, mivel aktiválja azokat az enzimeket, amelyek felelősek az asszimilátumok szállításáért a levelekből a répatestbe. Javítja a növény egészségét és a szárazságtűrő képességét, valamint a bőrszövet fejlődését, így ellenállóbbá teszi a növényt a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.
Magnézium
hatással van a növények növekedésére, növeli a terméshozamot, a klorofill központi komponenseként részt vesz a fotoszintézisben és kondicionálja az asszimilátumok képződését, enzimreakciók aktivátora. Elengedhetetlen a foszfor szállításához a növényben.
Kén
A fehérjék összetevője, a fotoszintézis hatékonyságáért felelős enzimek aktivátora, kedvezően befolyásolja a jól fejlett és mély gyökérrendszer kialakulását. Növeli a nitrogénhasznosítás hatékonyságát és egyéb tápanyagok hasznosulását. Növeli a növény betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képességét. Javítja a feldolgozható termés minőségi paramétereit többek között a cukortartalom növelésével, miközben csökkenti a nem fehérje nitrogénformákat, köztük az α-amino nitrogént.
Mangán
A legnagyobb jelentőségű mikroelem a cukorrépa-termesztésben. A klorofill szintézisért, a fotoszintézisért, a légzésért és az enzimaktiválásért felelős. A rézzel és cinkkel együtt támogatja a hatékony nitrogénhasznosítást.
Bór
Számos élettani folyamathoz nélkülözhetetlen, mint például a hajtás- és gyökércsúcsok merisztematikus szöveteiben a sejtosztódáshoz és a differenciálódáshoz, a fotoszintézishez és a légzéshez, valamint a citoplazmatikus membránok stabilizálásához. Kulcsszerepet játszik a cukrok levéltől a répatestbe történő szállításában, ami növeli a polarizált cukor-hozamot. Javítja a cukorrépa ellenálló-képességét a gombás betegségekkel szemben. A bórra a legnagyobb szükség a fiatal szövetekben van, ahol a legintenzívebbek az anyagcsere-folyamatok.
Cink
Hatással van a szénhidrát- és fehérje-anyagcserére. Részt vesz a nitrogén- és foszforanyagcserében, valamint a triptofán szintézisében.
Réz
Jótékonyan befolyásolja a növények ásványinitrogén-hasznosítását és a cukor biológiai és technológiai hozamát, és csökkenti a répatest α-amino-nitrogén-tartalmát, ami károsan hat a cukor kristályosodási folyamatára. Erős gombaölő hatással rendelkezik.
Molibdén
Serkenti a glutation-szintetáz és az ATP-áz enzimek aktivitását a cukorrépa levelében, a nitrát-reduktáz enzim összetevője. Fontos szerepe van a növények nitrogén- és foszfor-anyagcseréjében, ami javítja a levelek takarmányminőségét, megakadályozza a nitrátok és más nem fehérje nitrogénvegyületek, valamint a szervetlen foszfor felhalmozódását.
Nátrium
Nem létfontosságú elem a cukorrépa számára, de a növény jelentős mennyiségű nátriumot vesz fel, és kedvezően reagál a nátriumpótlásra. Magas nátriumfelvétel a talaj optimális káliumellátottsága és vízhiány esetén hatékony.
Tápanyaghiányok
| Tápanyag | Leírás | |
|---|---|---|
| Nitrogén | A növények növekedésének lelassulása és a klorofilltartalom csökkenése. A hosszú távú nitrogénhiány gátolja a fotoszintetikus aktivitást a levelekben. Kezdetben a nitrogénhiány tünetei az alsó levélkörön figyelhetők meg. Kicsi, halványzöldtől halványsárgáig terjedő színű levelek megnyúlt levélnyéllel, a teljes levéllemez egységesen fakul, beleértve az ereket is, súlyos esetben a levelek elpusztulnak. | |
| Foszfor | A foszforilációs folyamatok lelassulása a cukrok anyagcseréjében, ami befolyásolja a CO2-diffúzió mértékét. A hiány különösen a fiatal növények idősebb levelein gyakori. A cukorrépa levelei ráncosak, kicsik és hegyesek rövid, felálló levélnyéllel. Eleinte sötétebb zöld árnyalatúak, később barnásvörösek. A répatest foszforhiány esetén kevesebb cukrot és több α-amino-nitrogént tartalmaz. A termény a hosszú ideig tartó prizmázást kevésbé jól viseli. | |
| Kálium | A levelek légcserenyílásainak működése romlik, mivel a káliumhiány lassítja a fényre adott válaszreakciót, ami csökkenti a sztómák hatásfokát befolyásoló cukrok képződését. Az egyszerű nitrogéntartalmú vegyületek felhalmozódnak a növényben, és megnő a gyökér α-amino-nitrogén tartalma. Látható tünetek általában a növekedési ciklus későbbi szakaszában (július, augusztus), és különösen aszályos és magas hőmérsékleti viszonyok között alakulnak ki. A növény hervad; a levelek keskenyek, a turgornyomás gyorsan csökken, a klorózis az idősebb levelek széléről indul, majd a levélszél mentén halad. A barnulás a teljes levéllemez érközi állományára kiterjed. Súlyos hiány esetén a levelek elpusztulnak és lehullanak. | |
| Magnézium | A hiánytünetek kezdetben az idősebb leveleken jelentkeznek. Az érközi klorózis zöld levélszövettel körülvett világos foltok formájában jelentkezik, amelyek később elszíneződnek. A cukorrépa levelei gyakran ráncosodnak. Súlyos hiány esetén a klorózis nekrózissá fejlődik, és a levelek elpusztulnak. | |
| Kén | Hiánytünetei hasonlóak a nitrogénhiány tüneteihez és csak súlyos hiány esetén jelentkeznek. A teljes levéllemez egyenletes klorózisa tapasztalható, ami először a fiatal leveleken jelenik meg. | |
| Bór | Lassabb növénynövekedés, csökkent terméshozam, csökkent cukortartalom a gyökerekben, a melaszképző anyagok megnövekedett aránya. A levelek kórokozói által okozott fertőzése miatt a növekedési csúcsok károsodnak és a legfiatalabb levelek elpusztulnak. A hiány kezdeti szakaszában nem specifikus tünetek jelentkeznek, a növekedés visszamaradása és a növény hervadásra való hajlama fokozódik. Néha barna foltok és keresztirányú repedések láthatók a levélnyél felső felületén. A szélsőséges hiány a cukorrépa szív alakú leveleinek rothadásához vezet. Ez torzuláshoz, barnuláshoz, elfeketedéshez és végül elhaláshoz vezet. A cukorrépa a gyökértömeg rovására több oldalhajtást nevel. A szaprofita gombák hatására száraz rothadás jelenik meg a répafejen, ami késebb mélyebbre húzódik a gyökérbe. A répatest megbarnul, héja parásodik. A gyökérzet fejletlen, sok és rövid oldalgyökérrel. A gyökér edénynyalábjainak barnulása szintén megfigyelhető. | |
| Mangán | A répa gyökérfejlődése gátolt, a cukorhozam csökken. A fiatal, teljesen kifejlett leveleken apró, citromsárga foltok láthatók. Az elszórtan klorótikus foltok jelennek meg, amelyek később kiterjedt nekrózisokká olvadnak össze. A teljes levéllemez elszíneződése az erek kivételével. Súlyos hiány esetén gyenge növényfejlődés, és a levélnyél megnyúlásával járó szakadások, valamint a levélszélek befelé kanalasodása figyelhető meg. | |
| Cink | Hiányára közepesen érzékeny a cukorrépa. Egyszerű nitrogéntartalmú vegyületek (aminosavak, amidok) felhalmozódása, amelyek gátolják a szacharóz kristályosodását a technológiai folyamatban. A kloroplasztiszok belső sejtmembránrendszerének károsodása, ami a sejtek pusztulásához vezet. A cukorrépa cinkhiányának látható tünetei nagyon ritkák. A szívlevelek klorózisa, sárga foltok a fiatal, de teljesen kifejlett levelek színén, zölden maradó levélerek, fehér, barnás fehér érközi elszíneződéssel (fehérfoltosság). Súlyos cinkhiány esetén a rövid levélnyéleken apró, szárnyszerű levelek fejlődnek. | |
| Molibdén | Elégtelen mennyiségű nitrát-reduktáz termelődik, amely biztosítja a növényekben a nitrát redukcióját ammóniumionokká és a nitrogén asszimilációját. A nitrát és a melaszképző α-amino-nitrogén lerakódása a répatestben. A nem hatékony nitrogénhasznosítás a hozam és a gyökér cukortartalmának csökkenését eredményezi. A nem fehérje nitrogénvegyületek felhalmozódása akadályozza a szacharóz kristályosodását a gyártási folyamatban (csökken a technológiai cukor-hozam). A levéltünetek nitrogénhiány tüneteire hasonlítanak, beleértve a levelek halványzöld elszíneződését és a foltos érközi klorózist. |
Műtrágyázási módszerek
- 40 t/ha gyökérhozam és megfelelő levéltömeg mellett a cukorrépa 15-20 kg P2O5/ha-t és kb. 65 kg K2O/ha-t vesz fel.
- A teljes nitrogén-, foszfor- és káliumszükséglet 75%-át, illetve a teljes javasolt Ca-adagot a növény a répatest és a levelek növekedésekor (a tenyészidőszak 60-130. napja) veszi fel.
- A műtrágyázás hatékonysága a kedvező víz- és levegőgazdálkodású, jó nedvességmegtartó képességgel rendelkező talajokon a legjobb.
- A növekedési időszak elején fontos a cukorrépa megfelelő nitrogén-, foszfor- és káliumellátottsága. Sorzáródás idején fontos a növények nitrogénnel és káliummal való ellátása; ekkortól nő a magnézium-, bór- és mangánigény.
- A foszfor fontos szerepet játszik az érési fázisban, míg a túlzott nitrogénfelvétel a répagyökér rovására bekövetkező levéltömeg-növekedéshez vezet.
- A magas hozamú cukorrépa ültetvények esetén az N:P2O5:K2O:Na2O aránya 1:0,3:1,3:0,4.
- A nitrogénműtrágya dózisának nagysága bizonyos mértékig függ a talaj pH-jától. Ha a cukorrépát savanyú talajon termesztik, a nitrogéndózis magasabb lehet a lassabb nitrifikáció és a talaj csekélyebb Azotobacter baktérium-tartalma miatt.
- Cukorrépa-termesztésben a nitrogéndózis meghatározásakor a gyökértermés helyett inkább a cukorhozam maximalizálását kell törekedni. A magasabb nitrogéndózisok a cukorhozam növekedéséhez vezetnek.
- A cukorrépa a nitrogén nitrát (salétrom) formáját részesíti előnyben, mivel ez biztosítja a megfelelő volument, valamint a kálium és egyéb kationok felvételének mennyiségét a növények számára.
- Ha a nitrogént ammónium formában, például ammónium-szulfát formájában alkalmazzák, kis adagokban körülbelül 2-3 héttel a növény vetése előtt kell kijuttatni.
- A vetés előtti nitrogéndózis a teljes adag 50-60%-a. A vetés előtti túlzott nitrogénadagolás csírázási zavarokhoz és palántadőléshez vezethet. A N második adagját, lehetőleg ammónium-nitrát vagy karbamid formájában, a 7 leveles állapot eléréséig ajánlott kijuttatni.
- Minél később kerül kijuttatásra a N-fejtrágya, annál inkább a lombtömeg-növekedést támogatja a gyökértömeg helyett.
- A nitrogéntúladagolás a föld feletti biomassza túltermelését eredményezi, melyet a répatest gyenge növekedése kísér. A levelek intenzív zöld színűek és gyengék, a technológiailag éretlen gyökerek pedig csökkent cukortartalommal és magas α-amino-nitrogéntartalommal rendelkeznek.
- A kijuttatandó foszfor mennyisége a 20-100 kg P2O5/ha közötti, a talaj meglévő foszfortartalmától függően. Erősen foszforhiányos és meszes talajokon nagyobb foszforadag javasolt. A foszfortartalmú műtrágyákat az őszi időszakban kell kijuttatni.
- A talaj meglévő K-tartalmától függően az ajánlott káliumdózis 60-140 kg K2O/ha. A cukorrépa először a talaj káliumtartalmát hasznosítja, kisebb mértékben a K-fejtrágyát.
- Ha a talaj káliumtartalma alacsony vagy nagyon alacsony, a cukorrépa tápanyagszükségletét meghaladó műtrágyázás javasolt.
- A nátriummal történő műtrágyázás csak akkor javasolt a káliumkijuttatás kiegészítéseként, ha a cukorrépa káliumhoz viszonyított nátriumigénye nem kielégíthető.
- A cukorhozam maximalizálása érdekében a K:Na aránynak 3,5:1-nek kell lennie (a nátriumadag nem lehet több, mint a káliumdózis 30%-a).
- A cukorrépa átlagos bórszükséglete hektáronként 600-700 g, intenzív termesztésben pedig meghaladhatja az 1500 g/ha értéket is. Alacsony bórtartalmú termőhelyeken az elővetemény betakarítása után 2,0-3,5 kg B/ha kijuttatása javasolt. Lombtrágyázást a növekedési időszakban kell alkalmazni. Ennek egyszeri adagja 100 g/ha. A bórhiány okozta gyökértermés- és polarizált cukorhozam-veszteség elérheti az 50%-ot is.
- A cukorrépának 28 g mangánra van szüksége 1 tonna megfelelő levéltömeggel rendelkező gyökér előállításához. A mangán talajon keresztül történő pótlása rövid távú hatása miatt nem hatékony. Lombtrágyázás javasolt semleges vagy lúgos talaj pH és tartós aszály esetén. Egyszeri adagja 200 g/ha (kelát formájában) vagy 1 kg/ha (só formájában).
- Az első bór- és mangánpótlást a 3-4 pár valódi levél megjelenésekor kell elvégezni, a következőt pedig 10-14 nappal az első műtrágyázás után.
- A cukorrépának 14 g cinkre van szüksége 1 tonna megfelelő levéltömeggel rendelkező gyökér előállításához. Alacsony talaj cinktartalom esetén 4-5 évente egyszer 8-12 kg/ha dózisban cink-oxid kijuttatása javasolt.
- Réz kijuttatása kötöttebb, szerves anyagban gazdag talajok és laza, rézhiányos homoktalajok esetén javasolt. A cukorrépa jól reagál legalább egy rezes lombtrágyázásra (lehetőleg 8-10 leveles állapotban) 50-100 g Cu/ha dózisban, 60 t/ha terméshozam mellett.
- A cukorrépa molibdénigénye általában legfeljebb 20 mg/ha.
Kapcsolódó kultúrák
Fedezzen fel más kultúrákat
