Tápanyag-utánpótlási javaslatok vöröshagyma
termesztéséhez

Minden, amit a vöröshagyma tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi tapasztalatokról és még sok másról tudni kell.

Tanácsok vöröshagyma (Allium cepa) termesztéséhez:

  • Nagyon sekély mellékgyökérzete miatt a vöröshagyma jól előkészített, termékeny, humuszos, nagy vízmegtartó képességű talajt igényel. Pangóvizes talaj nem alkalmas a termesztésére.

  • A talaj optimális pH-ja 6,5-7,5. Az 5,9-nél alacsonyabb pH-jú talajokon problémát okozhat egyes tápanyagok, különösen a P, K, Ca, B és Mo felvétele.

  • Magas pH-jú (7,5 feletti) meszes talajon B, Cu, Fe, Mn, P, Zn hiánytünetek léphetnek fel. Kötött, vizenyős és hideg talajokon rosszul fejlődik.

  • A vöröshagyma hőigénye viszonylag nagy. A csírázáshoz 6-7 °C, a növekedéshez 12-24 °C az optimális hőmérséklet. A növények növekedése 5 °C alatti és 35 °C feletti hőmérsékleten leáll.

A vöröshagyma tápanyagszükséglete

MakrotápanyagokNP2O5K2OMgOCaOS
Makrotápanyagok (kg/t)2,8-3,51,5-1,83,5-4,50,3-0,51,0-1,31,0-1,3
Mikrotápanyagok
BCuMnMoZnFe
Mikrotápanyagok (g/t)8-155-1020-500,5-0,76-1540-60

 

 

A talaj ajánlott tápanyagtartalma vöröshagyma-termesztéshez (mg/liter talaj)

MakrotápanyagokNP2O5K2OMgO
CaOS
120-16080175-27060-801500-200010-20
Mikrotápanyagok
BCuMnMoZnFe
0,5-1,55-1010-250,1-0,215-5050-100

A tápanyagszükséglet a növény fejlődési szakaszától függ. A vöröshagymának a kálium, nitrogén és kálcium tekintetében van a legmagasabb tápanyagigénye. Ez az igény a növény fejlődésével növekszik, és az intenzív növénynövekedés időszakában éri el a maximumát.

 

Egyes tápanyagok szerepe a vöröshagyma termesztésében

Nitrogén

A vöröshagyma nitrogénigénye magas, hiszen az elengedhetetlen a magas terméshozam eléréséhez. Ez a legfontosabb tápanyag. Az aminosavak, fehérjék és nukleinsavak alkotóeleme, azaz szükséges a növekedéshez, mind a sejtosztódási, mind a vegetatív növekedési szakaszban. A klorofill összetevőjeként közvetlenül befolyásolja a fotoszintézist, mivel a Rubisco enzim alkotóeleme, amely alapvető szerepet játszik a növények szén-dioxid megkötésében. A vöröshagyma megfelelő nitrogénellátása nemcsak a terméshozamot, hanem a minőséget is meghatározza.

Kálium

A vöröshagymának nagyon magas a káliumigénye. A kálium felelős a növények számos élettani folyamatának megfelelő működéséért. Ezek közül a legfontosabb a növény vízgazdálkodásának szabályozása, a cukrok bioszintézisében való részvétel és a növény alacsony hőmérsékletekkel szembeni ellenálló képességének erősítése. A káliumigény az intenzív növénynövekedés során éri el a maximumot, de ezt követően sem csökken olyan mértékben, mint a nitrogénigény. A magas káliumszükséglet a hagyma növekedésének utolsó szakaszában is fennáll.

Foszfor

A vöröshagyma foszforszükséglete viszonylag magas. Ennek a tápanyagnak a szerepe a növények számára jelentős. Közvetlenül részt vesz a növények energiatermelésében, ezért a teljes növekedési időszakban nélkülözhetetlen. A foszfor a növényfejlődés korai szakaszában szükséges a megfelelő növekedés biztosításához. A vöröshagyma gyökérzete gyenge és sekély, ezért a teljes tenyészidőszakban folyamatos tápanyag-ellátásra van szüksége.

Kalcium

A vöröshagyma kalciumigénye átlagos. Ez a tápanyag nélkülözhetetlen a sejtfal szerkezetének kialakításához (a bórral együtt), ezért a növény felépítése szempontjából is jelentőséggel bír. Szilárdítja a sejtfalakat, így fokozza a növények természetes ellenálló képességét a stressztényezőkkel – biológiai (betegségek) és környezeti tényezőkkel (pl. alacsony hőmérséklet) – szemben. A termés minőségéért felelős tápanyagok közül ez az egyik legfontosabb. Kedvezően hat a hagyma tárolhatóságára és meghosszabbítja az eltarthatóságát.

 

Makro- és mikrotápanyag-hiányok tünetei vöröshagyma-termesztésben.

TápanyagHiánytünetek
NitrogénA levelek sárgává vagy zöldessárgává válnak.
A levélcsúcsok elhalhatnak.
A növények növekedése erősen visszamarad.
FoszforA foszforhiány súlyos növekedéscsökkenést okoz, különösen a növényfejlődés korai szakaszában.
Gyengén növekvő, fakó zöld színű levelek.
Az idősebb levelek a csúcsoknál elhalnak, valamint barna, sárga és zöld színt vehetnek fel, kifejezett foltokkal.
A levelek fakóvá, kékes-zöld színűvé válnak, a levélcsúcsok elhalnak.
A hagyma túlzottan megvastagszik, ami később a hagyma torzulásához vezet.
A probléma meszes és kötött talajokon fordul elő, ahol a növények számára korlátozott a foszfor elérhetősége.
KáliumKezdetben a levelek sötétzöld színűek lesznek.
A későbbi szakaszokban a klorózis (a teljes levél sárgulása) és a nekrózis (levélszáradás) tünetei a levelek színén és szélein figyelhetők meg.
A N-hiányhoz hasonló klorózis is kialakulhat.
A növény gyökerei általában hosszabbak, kevés oldalgyökérrel.
A hagyma kevesebb cukrot tartalmaz, húsállománya puha.
Kalcium
A vöröshagyma kálciumhiánya abban nyilvánul meg, hogy a fiatal levelek anélkül pusztulnak el, hogy előzetesen megsárgultak volna, vagy a levélalap egy rövid szakasza elpusztult volna. A többi levél nem fejlődik ki.
A levelek elkeskenyednek és sárgulás nélkül a levélcsúcsoktól kiindulva hirtelen elhalnak.
A kalciumhiány csökkenti a sejtfalak szilárdságát, így a növény érzékenyebbé válik a betegségekre.
A hagyma lazább szerkezetű, az öregedés és a rothadás gyorsabban végbemegy.
A termés puha, tárolhatósága és polcállosága csökken.
Kalciumhiány olyan talajokban fordulhat elő, amelyek kalciumtartalékai kimosódás következtében kimerültek, valamint alacsony pH-jú talajokon.
MagnéziumA magnéziumhiány a növények lassú növekedésében nyilvánul meg; az idősebb levelek teljes hosszukban egységes sárga színt vesznek fel.
A hagyma nem éri el a fajtára jellemző méretet.
Cukortartalma alacsonyabb.
KénA vöröshagymának meglehetősen nagy a kénigénye és érzékeny a kénhiányra.
A növény általános fejlődése elmarad, a növekedés pedig visszamarad.
A hagymaszár törékennyé válik és megsárgul.
A levelek megvastagodnak és deformálódnak.
A hagymaképződés gátolt és a növény érzékenyebb a gombás fertőzésekre.
Kénhiány alacsony szervesanyag-tartalmú és magas pH-jú talajokon fordul elő.
BórA bór hiánya a növény torzulását és növekedési zavarát okozza.
A levelek törékennyé válnak.
Szürkés zöldre vagy kékes zöldre színeződnek.
A fiatal hagymaszár foltossá és sárgás zölddé válhat, míg az idősebb levelek klorotikussá válhatnak.
A levelek csúcsai elszáradnak.
A levél tövénél sárga, keresztirányú csíkozottság alakul ki, amelyek mentén később a levelek megtörnek.
Homoktalajokban meszezés esetén bórhiány léphet fel.
Ilyen tüneteket okozhat a túlzott meszezés, a növények elégtelen öntözése és a talaj magas vagy alacsony pH-ja is.
RézA növények növekedése korlátozott.
Különösen a fiatalabb levelek maradnak kisméretűek.
A levélvégek sárgulnak, majd elszáradnak.
Később a levéllemezek egésze fakó zölddé vagy barnává válik, nekrózis alakul ki, a levelek elszáradnak.
Vöröshagyma-termesztés során a laza, túl magas szervesanyag-tartalmú, magas pH-jú talajokon rézhiány alakulhat ki.
VasA vashiány első tünete a legfiatalabb levelek klorózisa, amely általános klorózisba fordul át, és végül a levél teljes kifehéredését okozza.
Előrehaladottabb stádiumban a klorózis továbbterjed; a levelek citromsárgává vagy sárgásfehérré válnak.
Vashiány leggyakrabban magas pH-jú vagy nagy mennyiségű mangánt tartalmazó talajon termesztett növényeknél fordul elő.
MangánA mangánhiány lassú növekedésben, késleltetett érésben és a vastag nyakú hagymák gyakori előfordulásában nyilvánul meg.
Az idősebb leveleken az erek között klorózis jelenik meg, majd a levélvég-száradás alakul ki.
A hagymaszár a végső stádiumban csavarodik és elhal.
A vöröshagyma nagyon érzékeny a mangánhiányra.
Hiánya magas pH-jú talajokon, valamint meszes vagy túlmeszezett talajokon jelentkezik.
MolibdénA vöröshagyma nagyon érzékeny a molibdénhiányra.
Korai tünet a növény általános klorózisa.
Hasonló a nitrogénhiányhoz.
A molibdén hiánya gyenge keléshez és a palánták elhalásához vezet.
Ahogy a növény fejlődik, a levelek a csúcstól kezdve elhalnak.
Az egészséges és a nekrotikus szövet között enyhe átmenet tapasztalható.
A molibdénhiány okozta problémák leggyakrabban savanyú vagy alacsony szervesanyag-tartalmú homokos talajokon jelentkeznek.
CinkA vöröshagyma nagyon érzékeny a cinkhiányra.
Hiánya a csökkent növekedésben és a hagymaszár erőteljes csavarodásában nyilvánul meg.
Ezenkívül halvány klorózis figyelhető meg a levélerek között.
A cinkhiány tünetei lúgos talajokon vagy nagy dózisú foszfortrágyázás után jelentkeznek.
Hideg, esős időben a hiánytünetek súlyosbodnak.

 

A vöröshagyma műtrágyázása

A hagyma a talaj tápanyagtartalma és pH-ja szempontjából igényes faj.

Nitrogén

Vetés előtt talajvizsgálat szükséges a talaj ásványi nitrogén-tartalmának (nitrát és ammónium) meghatározására.Vetés előtt a talajba 50-60 kg/ha N-t kell bedolgozni, figyelembe véve a talaj meglévő nitrogéntartalmát. A fennmaradó rész fokozatosan, három adagra osztva nitrogéntartalmú alapműtrágya kijuttatásával pótolható. A fejtrágyázást május közepén érdemes elkezdeni – amikor a növénynek 2-3 erős, 10-15 cm hosszú levele van -, és június közepére be kell fejezni.
Ha a szükséges adag nem haladja meg a 80 kg N/ha-t, egy kijuttatás elegendő.A kijuttatást június közepén be kell fejezni. A vöröshagyma nagyon jól reagál a nitrogén nitrát (NO3-) formájával történő pótlására, amely a káliumfelvételt is támogatja.

Foszfor
A teljes mennyiség kijuttatható a talajelőkészítés során. Mivel ez a tápanyag nehezen mozog a talajban, a kijuttatott foszfortartalmú műtrágyát 20-25 cm mélységbe be kell dolgozni.

Kálium
A káliumműtrágyázás kétféleképpen történhet: vetés előtt, hagyományos szántóföldi műtrágya vagy hosszú hatástartamú, burkolt műtrágya kijuttatásával, és a növény vegetációja során fejtrágyázással. Javasoljuk, hogy a káliumműtrágyák adagját ossza két részre fejtrágyázáskor. Az elsőt (a teljes adag 30-40%-át) az intenzív lombfejlődés idején, a következőt a hagymaképződés kezdetén kell kijuttatni.

Magnézium
Teljes mennyisége kijuttatható a talaj előkészítése során. A vöröshagyma meglehetősen érzékeny a klórra, bár ha a klórtartalmú műtrágyákat az előző ősszel juttatták ki, akkor már nem jelentenek akkora veszélyt. Ennek ellenére kloridmentes káliumműtrágyák, például kálium-szulfát használata javasolt.

Kalcium
Azokban az állományokban, ahol hagyományos kalciumos műtrágyákat (általában kalcium-nitrátot) használnak, két kijuttatás szükséges: az első adagot (a teljes mennyiség 30-40%-át) a föld feletti növényrészek intenzív növekedésének időszakában, a másodikat a hagymaképződés kezdetén kell kijuttatni. A tápoldatozott ültetvényeken az intenzív lombnövekedés szakaszától egészen addig kell kalciumtrágyázást végezni, amíg a hagymák el nem érik végső méretük körülbelül 70%-át.

Kérdések és válaszok

Gyakran ismételt kérdések a vöröshagyma-termesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.

  • A vöröshagyma nitrogéntrágyázását május végén vagy legkésőbb június közepén be kell fejezni.

  • Igen, a mikrotápanyagok fontos szerepet játszanak a megfelelő növekedésben és a hagymák képződésében. A legfontosabbak közülük a cink, a réz és a mangán.

  • Igen, a vöröshagyma nagyon érzékeny a talaj sótartalmára. Nagyon sekélyen gyökereseik, gyökerei kicsik és vékonyak. A magasabb sótartalmú talajokban könnyen károsodnak.

  • Nem ajánlott. A vöröshagyma érzékeny a talajban lévő felesleges kloridokra. Még az ősszel kijuttatott kálisó is problémákat okozhat a növény kelése során.