Tápanyag-utánpótlási javaslatok vöröshagyma
termesztéséhez

A vöröshagyma tápanyagszükséglete

Makrotápanyagok	N	P2O5	K2O	MgO	CaO	S
Makrotápanyagok (kg/t)	2,8-3,5	1,5-1,8	3,5-4,5	0,3-0,5	1,0-1,3	1,0-1,3
Mikrotápanyagok	B	Cu	Mn	Mo	Zn	Fe
Mikrotápanyagok (g/t)	8-15	5-10	20-50	0,5-0,7	6-15	40-60

 

 

A talaj ajánlott tápanyagtartalma vöröshagyma-termesztéshez (mg/liter talaj)

Makrotápanyagok	N	P2O5	K2O	MgO	CaO	S
	120-160	80	175-270	60-80	1500-2000	10-20
Mikrotápanyagok	B	Cu	Mn	Mo	Zn	Fe
	0,5-1,5	5-10	10-25	0,1-0,2	15-50	50-100

A tápanyagszükséglet a növény fejlődési szakaszától függ. A vöröshagymának a kálium, nitrogén és kálcium tekintetében van a legmagasabb tápanyagigénye. Ez az igény a növény fejlődésével növekszik, és az intenzív növénynövekedés időszakában éri el a maximumát.

 

Egyes tápanyagok szerepe a vöröshagyma termesztésében

Nitrogén

A vöröshagyma nitrogénigénye magas, hiszen az elengedhetetlen a magas terméshozam eléréséhez. Ez a legfontosabb tápanyag. Az aminosavak, fehérjék és nukleinsavak alkotóeleme, azaz szükséges a növekedéshez, mind a sejtosztódási, mind a vegetatív növekedési szakaszban. A klorofill összetevőjeként közvetlenül befolyásolja a fotoszintézist, mivel a Rubisco enzim alkotóeleme, amely alapvető szerepet játszik a növények szén-dioxid megkötésében. A vöröshagyma megfelelő nitrogénellátása nemcsak a terméshozamot, hanem a minőséget is meghatározza.

Kálium

A vöröshagymának nagyon magas a káliumigénye. A kálium felelős a növények számos élettani folyamatának megfelelő működéséért. Ezek közül a legfontosabb a növény vízgazdálkodásának szabályozása, a cukrok bioszintézisében való részvétel és a növény alacsony hőmérsékletekkel szembeni ellenálló képességének erősítése. A káliumigény az intenzív növénynövekedés során éri el a maximumot, de ezt követően sem csökken olyan mértékben, mint a nitrogénigény. A magas káliumszükséglet a hagyma növekedésének utolsó szakaszában is fennáll.

Foszfor

A vöröshagyma foszforszükséglete viszonylag magas. Ennek a tápanyagnak a szerepe a növények számára jelentős. Közvetlenül részt vesz a növények energiatermelésében, ezért a teljes növekedési időszakban nélkülözhetetlen. A foszfor a növényfejlődés korai szakaszában szükséges a megfelelő növekedés biztosításához. A vöröshagyma gyökérzete gyenge és sekély, ezért a teljes tenyészidőszakban folyamatos tápanyag-ellátásra van szüksége.

Kalcium

A vöröshagyma kalciumigénye átlagos. Ez a tápanyag nélkülözhetetlen a sejtfal szerkezetének kialakításához (a bórral együtt), ezért a növény felépítése szempontjából is jelentőséggel bír. Szilárdítja a sejtfalakat, így fokozza a növények természetes ellenálló képességét a stressztényezőkkel – biológiai (betegségek) és környezeti tényezőkkel (pl. alacsony hőmérséklet) – szemben. A termés minőségéért felelős tápanyagok közül ez az egyik legfontosabb. Kedvezően hat a hagyma tárolhatóságára és meghosszabbítja az eltarthatóságát.

 

Makro- és mikrotápanyag-hiányok tünetei vöröshagyma-termesztésben.

	Tápanyag	Hiánytünetek
	Nitrogén	A levelek sárgává vagy zöldessárgává válnak. A levélcsúcsok elhalhatnak. A növények növekedése erősen visszamarad.
	Foszfor	A foszforhiány súlyos növekedéscsökkenést okoz, különösen a növényfejlődés korai szakaszában. Gyengén növekvő, fakó zöld színű levelek. Az idősebb levelek a csúcsoknál elhalnak, valamint barna, sárga és zöld színt vehetnek fel, kifejezett foltokkal. A levelek fakóvá, kékes-zöld színűvé válnak, a levélcsúcsok elhalnak. A hagyma túlzottan megvastagszik, ami később a hagyma torzulásához vezet. A probléma meszes és kötött talajokon fordul elő, ahol a növények számára korlátozott a foszfor elérhetősége.
	Kálium	Kezdetben a levelek sötétzöld színűek lesznek. A későbbi szakaszokban a klorózis (a teljes levél sárgulása) és a nekrózis (levélszáradás) tünetei a levelek színén és szélein figyelhetők meg. A N-hiányhoz hasonló klorózis is kialakulhat. A növény gyökerei általában hosszabbak, kevés oldalgyökérrel. A hagyma kevesebb cukrot tartalmaz, húsállománya puha.
	Kalcium	A vöröshagyma kálciumhiánya abban nyilvánul meg, hogy a fiatal levelek anélkül pusztulnak el, hogy előzetesen megsárgultak volna, vagy a levélalap egy rövid szakasza elpusztult volna. A többi levél nem fejlődik ki. A levelek elkeskenyednek és sárgulás nélkül a levélcsúcsoktól kiindulva hirtelen elhalnak. A kalciumhiány csökkenti a sejtfalak szilárdságát, így a növény érzékenyebbé válik a betegségekre. A hagyma lazább szerkezetű, az öregedés és a rothadás gyorsabban végbemegy. A termés puha, tárolhatósága és polcállosága csökken. Kalciumhiány olyan talajokban fordulhat elő, amelyek kalciumtartalékai kimosódás következtében kimerültek, valamint alacsony pH-jú talajokon.
	Magnézium	A magnéziumhiány a növények lassú növekedésében nyilvánul meg; az idősebb levelek teljes hosszukban egységes sárga színt vesznek fel. A hagyma nem éri el a fajtára jellemző méretet. Cukortartalma alacsonyabb.
	Kén	A vöröshagymának meglehetősen nagy a kénigénye és érzékeny a kénhiányra. A növény általános fejlődése elmarad, a növekedés pedig visszamarad. A hagymaszár törékennyé válik és megsárgul. A levelek megvastagodnak és deformálódnak. A hagymaképződés gátolt és a növény érzékenyebb a gombás fertőzésekre. Kénhiány alacsony szervesanyag-tartalmú és magas pH-jú talajokon fordul elő.
	Bór	A bór hiánya a növény torzulását és növekedési zavarát okozza. A levelek törékennyé válnak. Szürkés zöldre vagy kékes zöldre színeződnek. A fiatal hagymaszár foltossá és sárgás zölddé válhat, míg az idősebb levelek klorotikussá válhatnak. A levelek csúcsai elszáradnak. A levél tövénél sárga, keresztirányú csíkozottság alakul ki, amelyek mentén később a levelek megtörnek. Homoktalajokban meszezés esetén bórhiány léphet fel. Ilyen tüneteket okozhat a túlzott meszezés, a növények elégtelen öntözése és a talaj magas vagy alacsony pH-ja is.
	Réz	A növények növekedése korlátozott. Különösen a fiatalabb levelek maradnak kisméretűek. A levélvégek sárgulnak, majd elszáradnak. Később a levéllemezek egésze fakó zölddé vagy barnává válik, nekrózis alakul ki, a levelek elszáradnak. Vöröshagyma-termesztés során a laza, túl magas szervesanyag-tartalmú, magas pH-jú talajokon rézhiány alakulhat ki.
	Vas	A vashiány első tünete a legfiatalabb levelek klorózisa, amely általános klorózisba fordul át, és végül a levél teljes kifehéredését okozza. Előrehaladottabb stádiumban a klorózis továbbterjed; a levelek citromsárgává vagy sárgásfehérré válnak. Vashiány leggyakrabban magas pH-jú vagy nagy mennyiségű mangánt tartalmazó talajon termesztett növényeknél fordul elő.
	Mangán	A mangánhiány lassú növekedésben, késleltetett érésben és a vastag nyakú hagymák gyakori előfordulásában nyilvánul meg. Az idősebb leveleken az erek között klorózis jelenik meg, majd a levélvég-száradás alakul ki. A hagymaszár a végső stádiumban csavarodik és elhal. A vöröshagyma nagyon érzékeny a mangánhiányra. Hiánya magas pH-jú talajokon, valamint meszes vagy túlmeszezett talajokon jelentkezik.
	Molibdén	A vöröshagyma nagyon érzékeny a molibdénhiányra. Korai tünet a növény általános klorózisa. Hasonló a nitrogénhiányhoz. A molibdén hiánya gyenge keléshez és a palánták elhalásához vezet. Ahogy a növény fejlődik, a levelek a csúcstól kezdve elhalnak. Az egészséges és a nekrotikus szövet között enyhe átmenet tapasztalható. A molibdénhiány okozta problémák leggyakrabban savanyú vagy alacsony szervesanyag-tartalmú homokos talajokon jelentkeznek.
	Cink	A vöröshagyma nagyon érzékeny a cinkhiányra. Hiánya a csökkent növekedésben és a hagymaszár erőteljes csavarodásában nyilvánul meg. Ezenkívül halvány klorózis figyelhető meg a levélerek között. A cinkhiány tünetei lúgos talajokon vagy nagy dózisú foszfortrágyázás után jelentkeznek. Hideg, esős időben a hiánytünetek súlyosbodnak.

 

A vöröshagyma műtrágyázása

A hagyma a talaj tápanyagtartalma és pH-ja szempontjából igényes faj.

Nitrogén

Vetés előtt talajvizsgálat szükséges a talaj ásványi nitrogén-tartalmának (nitrát és ammónium) meghatározására.Vetés előtt a talajba 50-60 kg/ha N-t kell bedolgozni, figyelembe véve a talaj meglévő nitrogéntartalmát. A fennmaradó rész fokozatosan, három adagra osztva nitrogéntartalmú alapműtrágya kijuttatásával pótolható. A fejtrágyázást május közepén érdemes elkezdeni – amikor a növénynek 2-3 erős, 10-15 cm hosszú levele van -, és június közepére be kell fejezni.
Ha a szükséges adag nem haladja meg a 80 kg N/ha-t, egy kijuttatás elegendő.A kijuttatást június közepén be kell fejezni. A vöröshagyma nagyon jól reagál a nitrogén nitrát (NO3-) formájával történő pótlására, amely a káliumfelvételt is támogatja.

Foszfor
A teljes mennyiség kijuttatható a talajelőkészítés során. Mivel ez a tápanyag nehezen mozog a talajban, a kijuttatott foszfortartalmú műtrágyát 20-25 cm mélységbe be kell dolgozni.

Kálium
A káliumműtrágyázás kétféleképpen történhet: vetés előtt, hagyományos szántóföldi műtrágya vagy hosszú hatástartamú, burkolt műtrágya kijuttatásával, és a növény vegetációja során fejtrágyázással. Javasoljuk, hogy a káliumműtrágyák adagját ossza két részre fejtrágyázáskor. Az elsőt (a teljes adag 30-40%-át) az intenzív lombfejlődés idején, a következőt a hagymaképződés kezdetén kell kijuttatni.

Magnézium
Teljes mennyisége kijuttatható a talaj előkészítése során. A vöröshagyma meglehetősen érzékeny a klórra, bár ha a klórtartalmú műtrágyákat az előző ősszel juttatták ki, akkor már nem jelentenek akkora veszélyt. Ennek ellenére kloridmentes káliumműtrágyák, például kálium-szulfát használata javasolt.

Kalcium
Azokban az állományokban, ahol hagyományos kalciumos műtrágyákat (általában kalcium-nitrátot) használnak, két kijuttatás szükséges: az első adagot (a teljes mennyiség 30-40%-át) a föld feletti növényrészek intenzív növekedésének időszakában, a másodikat a hagymaképződés kezdetén kell kijuttatni. A tápoldatozott ültetvényeken az intenzív lombnövekedés szakaszától egészen addig kell kalciumtrágyázást végezni, amíg a hagymák el nem érik végső méretük körülbelül 70%-át.