Tápanyag-utánpótlási javaslatok paradicsom
termesztéséhez

Minden, amit a paradicsom tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi kísérletekről és még sok másról tudni kell.

Tanácsok a paradicsom (Solanum lycopersicum) termesztéséhez

  • A paradicsom 5,5 és 6,5 közötti pH-értékű talajokat részesíti előnyben.

  • 7,5 feletti pH-értékek esetén B, Cu, Fe, Mn, P és Zn hiánya léphet fel. A talaj 5,5 alatti pH-értéke esetén a paradicsom hajlamos P, Mo és Ca hiányára.

  • A paradicsom megfelelő fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet-tartomány a 18-27 ºC. 34ºC-os hőmérsékleten már nem köt, különösen elégtelen vízellátás esetén.

  • A szabadföldi paradicsom vízigénye 4000-6000 m3/ha, míg a növényházban termesztett növény esetén akár 10 000 m3/ha is lehet. Palántázástól a terméskötésig magas a vízigénye. A termésfejlődés korai szakaszában éri el csúcspontját, és az érés idején a legalacsonyabb. Valójában egy kisebb vízstressz az érési szakaszban javítja a gyümölcshús szilárdságát, cukortartalmát, ízét és polcállóságát, de a termés méretének csökkenését eredményezheti.

Ipari paradicsom-állomány betakarításra készen
Frissen betakarított ipari paradicsom

Tápanyagigény

Becsült tápanyagfelvétel (kg/t):

NP2O5K2OMgOSO3CaO
1.30.462.9

Forrás: IPNI

A paradicsom tápanyagfelvétel-dinamikája a termesztési időszak alatt

A tápanyagok szerepe

KulcsparaméterNP2O5K2OMgOSO3CaO
Hozam+++++
Vegetatív növekedés++++++
Terméskötés- (*)
Bogyók száma+
Hússzilárdság+
Bogyó színe+++
Teljes vízoldható szárazanyag-tartalom+
+ = növekvő; – = csökkenő; +/- = eltérő eredmények a kijuttatott tápanyag mennyiségétől függően

(*) A túlzott N-műtrágyázás késleltetheti a szaporodási szakaszt

Tápanyaghiányok

TápanyagLeírás
NitrogénAz idősebb levelek általános klorózisa tapasztalható. Lassabb növekedés, csökött növények; kevesebb virág és alacsonyabb terméshozam.
FoszforA növények nagyon lassan fejlődnek, még éréskor is csökevényesek. A lomb a normálisnál élénkebb színű, a levélfonák szürkészöld. A levélkék súlyos hiány esetén felfelé kanalasodnak. Meszes és kötött talajokban fordul elő, ahol a P megkötődik.
KáliumA tünetek a fiatal, teljesen kifejlett leveleken jelennek meg; a levélszéleken és a levélcsúcson perzselésszerű nekrózis figyelhető meg. Előrehaladott stádiumban a főerek közötti területeken nekrózis, valamint érközi klorózis tapasztalható. Laza talajokon gyakoribb, ahonnan könnyen kimosódik.
KalciumA levél alapi részének elhalása, a termésen csúcsrothadás (feketetalpasság) látható. A hiány 5 alatti pH-érték alatti savanyú, valamint magas sótartalmú talajokon és nagy hőségben gyakoribb.
MagnéziumA tünetek először az idősebb leveleken jelennek meg, általános klorózis tapasztalható, miközben az erek zöldek maradnak. Súlyos esetben perzselésszerű érközi nekrózis látható. Homokos talajokon, illetve túlzott K-adagolás esetén fordulhat elő.
KénA tünetek hasonlóak a N-hiányhoz, de a klorózis egységes és általános az egész növényen, beleértve a fiatalabb leveleket is. A levélnyélén és a levélereken jellegzetes vöröses szín látható.
BórA tünetek általában a fiatal leveleken kezdődnek, amelyek kivilágosodnak. Súlyos bórhiány esetén az idősebb leveleken érközi klorózis figyelhető meg, amelyek sötét sárga-narancssárga árnyalatúvá változnak. A levelek törékennyé válnak, szélei kanalasodnak, a szárvégekk parásodnak.
KlórA levelek torzulnak, erőteljes érközi klorózissal. A levéllemez érközi területén sima, lapos bemélyedések alakulnak ki. Súlyosabb esetekben a kifejtett levelek színén jellegzetes bronzosodás jelenik meg. Erősen kilúgozott területeken jelentkezhet.
RézKanalasódó levelek, lefelé hajló levélnyéllel. Enyhe általános klorózissal indul, a fiatal levelek turgorvesztése tapasztalható. A kifejlett levelek hálószerű, zöld erezetűek, a fehéres-szürkére kifehéredő területekkel.
VasA vashiány a legfiatalabb levelek érközi klorózisával kezdődik, majd általános klorózissá fejlődik, végül a levelek teljesen kifehéredhetnek. A vasklorózis megszüntethető, ha nem várjuk meg a levelek teljes kifehéredését, hanem már a kezdeti tünetek megjelenésétől pótoljuk a vasat.
MangánA korai stádiumban a fiatal leveleken enyhe klorózis jelenik meg, súlyosabb esetekben a kifejlett leveleken a hálós erezet szembetűnő. Ezután a leveleken barnásszürke nekrózis alakul ki az erek mentén. Magas pH-jú és meszes talajokban, illetve túlzott meszezés esetén alakul ki.
MolibdénA molibdénhiány korai tünete az általános klorózis, amely nagyon hasonló a nitrogénhiányhoz, de a levelek fonákán jelentkező vöröses elszíneződés nélkül. A levelek felfelé kanalasodnak és foltok jelentkeznek rajtuk, amelyek súlyos hiány esetén kiterjedt érközi klorózissá fejlődnek.
CinkA növények növekedése visszamarad. A fiatal levelek felfelé kanalasodnak, rajtuk szürkésbarnától bronzig terjedő foltok alakulhatnak ki. Lúgos talajokon vagy túlzott P-adagolás esetén alakulhat ki.

Forrás: https://vikaspedia.in

Kérdések és válaszok

Gyakran ismételt kérdések a paradicsomtermesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.

  • Ez a talaj meglévő tápanyagtartalmától függ. Mielőtt elkezdené a paradicsom műtrágyázását, talajvizsgálat elvégzése javasolt. Például, ha a talaj tápanyagtartalma megfelelően kiegyensúlyozott vagy nitrogénben gazdag, akkor olyan műtrágyát kell választani, amelynek N-tartalma alacsonyabb és P-tartalma magasabb. Ha pedig kissé N-hiányos a talaj, akkor kiegyensúlyozott NPK-tartalmú műtrágyát használjon.

  • A talaj legyen mindig megfelelően nedves. Használjon kiegyensúlyozott NPK-műtrágyát. Ne bolygassa a növény gyökereit. Ültetés előtt ellenőrizze a talaj pH-értékét. Juttasson ki kalciumot a talajba vagy a lombtrágyázással.

  • A paradicsom tápanyagigénye az évszaknak és a növekedési szakaszoknak megfelelően változik. Az optimális termésmennyiség elérése érdekében a műtrágya összetételét és mennyiségét az aktuális növekedési szakaszhoz kell igazítani.