Tápanyag-utánpótlási javaslatok búza
termesztéséhez

Minden, amit az őszi búza tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi kísérletekről és még sok másról tudni kell.

Tanácsok őszi búza (Triticum spp.) termesztéséhez

  • Optimal pH for winter wheat is 6.5.

  • Yields of most cultivars can be markedly reduced where pH is below 5.5, mainly due to susceptibility to P, Mo and Ca deficiencies.

  • In pH >7.5 deficiencies of B, Cu, Fe, Mn, P and Zn are likely to appear. Wheat can be grown on practically all soil types, except on very light sandy soils, or on peaty ones.

  • Winter wheat is widely grown throughout temperate zones (in Europe, Asia and America, up to 60°N), and at higher elevations in some tropical/sub-tropical areas.

  • The most favorable temperature for flowering, grain initiation, grain formation and maturing is at 20–25°C.

  • Wheat is a typical long day crop.

Egészséges fejlődő őszi búza-állomány
Búzaföld közelről

Tápanyagigény

Becsült tápanyagfelvétel (kg/t):

Edit
FajtaTermés t/haNP2O5K2O
t/hakg/hakg/hakg/ha
Őszi búza Biomassza* (DM)13.718755252
Őszi búzaGabonafélék6.71303951
Tavaszi búza Biomassza*(DM)9.012958125
Tavaszi búzaGabonafélék4.51005025

*A növény teljes föld feletti része

Forrás: Aigner et al., 1988 átvéve

A tápanyagfelvétel dinamikája a búza tenyészidőszakában

Hivatkozás: Hirzel és Undurraga, 2013

A tápanyagok szerepe

Edit
KulcsparaméterNP2O5K2OMgOCaOSO3
Hozam+++++++++
Fehérjetartalom++++++++++
Vegetatív növekedés+++++++++
Gyökérrendszer+++++++

+ = növekvő

– = csökkenő

+/- = eltérő eredmények a kijuttatott tápanyag mennyiségétől függően

Forrás: IPI bulletin – Gabonafélék

Forrás: Őszi búza – Terménytanácsadó lap (Agronomy Campus)

Tápanyaghiányok

Nitrogén

A növények színe a halványzöldtől a sárgáig terjed, a klorózis az alsó leveleken kezdődik, és a hiány fokozódásával felfelé halad; a növények szára szálkás és a növekedés lassú.

Foszfor

A P-hiányos növények a normálisnál sötétebb zöld színűek. Először az alsó harmadban, majd később az egész növényen lila elszíneződés alakulhat ki. Súlyos P-hiány következtében a levélvégek elhalhatnak. A növekedés lassú, a szárak vékonyak és megrövidülnek. A termésérés késik. A P-hiányos növények termőképessége gyenge.

Kálium

A K-hiány kezdetben az idősebb leveleken klorózis formájában jelentkezik, és a hiány fokozódásával felfelé halad. A levelek csíkossá válnak az érközi klorózis, később nekrózis következtében. A teljes levéllemezen klorotikus területek alakulhatnak ki. Egyes korai, nagyhozamú fajták fiatal levelein is hiánytünetek jelentkezhetnek. A P-hiányos növények szára gyenge, hajlamos a dőlésre.

Kén

A tünetek hasonlóak a N-hiányhoz, de a klorózis egységes és általános az egész növényen, beleértve a fiatalabb leveleket is. A kénhiány a homokos, gyors vízelvezetésű és szerves anyagban szegény talajokon a leggyakoribb.

Kalcium

A kalciumhiány nagyon ritka a gabonaféléknél. A növények fejlődése gyenge, a fiatal levelek kocsonyaszerű anyagot bocsátanak ki, amitől összetapadnak. Mivel a Ca-hiány a savanyú (pH <5,2) és az alacsony Ca-tartalmú talajokon alakul ki, a Ca-hiány tüneteit rendszerint az alumínium- és mangánmérgezés tünetei megelőznek.

Magnézium

A Mg-hiány jellemzően az 5,2-nél alacsonyabb pH-értékű talajokon gyakori, illetve akkor, ha a búza a hűvös, nedves tavasz során nem képes megfelelő mennyiségű Mg-ot felvenni.

Cink

A gabonafélék Zn-hiánya általában a növekedés korai szakaszában jelentkezik, amikor a növény még csak kb. 10 cm magas. Kezdetbe sárga csíkok jelennek meg a fiatal leveleken, amelyek csúcsa kifehéredik vagy sárgás színűvé válik. A leveleken vagy azok szélein gyakran fehér foltok jelennek meg, a levélszélek egy része elhalhat. Gyakran az egész növény fejlődése visszamarad.

Bór

A hajtásvégek elhalnak. A levelek a csúcsuktól kezdve elhalnak, a fiatal levelek a Ca-hiányhoz hasonlóan kanalasodnak. A B-hiányos növények levelei elvékonyodnak, és jelentősen csökken a szemtermés-hozam.

Réz

A réz hiánya kezdetben a legfiatalabb leveleken jelentkezik; a levelek csavarodnak, a levélvég kifehéredik. Súlyos hozamcsökkenés tapasztalható. A rézhiányt okozhajta a nem megfelelő hozzáférhetőség, vagy a talaj abszolút rézhiánya. Laza szerkezetű, savanyú, alacsony szervesanyag-tartalmú, százaz, valamint gránit alapkőzetű talajokon a leggyakoribb.

Vas

A vashiány a fiatal leveleken érközi klorózissal kezdődik, ami az egész növényre kitejed, végül levelek teljes elhalása tapasztalható.

Mangán

Korai stádiumban a fiatal leveleken enyhe klorózis jelenik meg. Súlyosabb esetekben a kifejlett levelek hálós erezetűek, majd az erek mentén barnásszürke nekrózis alakul ki. Jellemzően a levélalapnál klorotikus foltos mintázat látható.

Forrás: https://vikaspedia.in

A tápanyag hatása a búza betegségellenálló-képességére

Edit
Betegség Kórokozó Növeli az ellenállóképességetCsökkenti az ellenállóképességet
Gyökerek:
SzártőrothadásGaeumannomyces graminis var. triticiN-NH4, Mn, Cu, ClN-NO3
Fuzáriumos betegségFusarium ssp.Zn, ClK
Levelek:
Gabonafélék lisztharmataErysiphe graminisK, S, MnN, Zn
Fekete rozsdaPuccinia graminisK, S
Barna rozsdaPuccinia recondite f. sp. TriticiK, Mn, ClCu
Septoria tritici K, ClP

Forrás: Datnoff L., Elmer W., Huber D., 2007: Mineral nutrition and plant disease, ASP Press, St. Paul, USA, 278 s. 

Útmutatók és cikkek

Kérdések és válaszok

Gyakran ismételt kérdések az őszi búza-termesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.

A legjobb hozam elérése érdekében a tápelemeket megfelelő mennyiségben és a megfelelő időben kell biztosítani. A tápanyaghiányok megelőzésében hasznos lehet a talajvizsgálat.

A fehérjetartalom és a nitrogénellátottság szorosan összefügg. Éppen ezért fontos, hogy a növény a szárnynyúlás szakaszában elegendő nitrogénhez jusson.

A jövedelmezőség javítása érdekében fontos a hatékony tápanyagellátás, a túladagolás elkerülése, amiben segítséget nyújt a talajvizsgálat, valamint az egyes fejlődési szakaszokban rendelkezésre álló megfelelő tápelemek. Erre a célra megfelelő megoldást nyújtanak a szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák.

Igen, hasznos lehet, különösen az alacsony szerves anyag-tartalmú talajokon. A tápanyag-utánpótlási program megtervezésénél figyelembe kell venni a talajban már jelenlévő tápelemek mennyiségét, hogy ne legyen valamelyikből túl sok. Különösen igaz ez a nitrogénre.

Egyes területeken, ahol a talaj káliumtartalma magas, káliumpótlás nélkül is magas terméshozamot lehet elérni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a búza vetésforgójában szereplő többi növénynél mennyi káliumot pótoltunk.