Whatsapp
Twitter
LinkedIn
Levél
Link másolása
Tápanyag-utánpótlási javaslatok paprika
termesztéséhez
Minden, amit a paprika tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi tapasztalatokról és még sok másról tudni kell.
Tanácsok paprika (Capsicum annuum) termesztéséhez
-
Termékeny, 5,5-6,5 pH-értékű, megfelelő szerkezetű, könnyen felmelegedő talajokon fejlődik és terem a legjobban.
-
Termékeny, 5,5-6,5 pH-értékű, megfelelő szerkezetű, könnyen felmelegedő talajokon fejlődik és terem a legjobban. Az 5,5-nél alacsonyabb pH-jú talajokban problémát okozhat egyes tápanyagok, különösen a P, K, Ca, B és Mo hozzáférhetősége. Lúgos (7,5 pH feletti) talajokon történő termesztés esetén B, Cu, Fe, Mn, P és Zn hiánytünetek léphetnek fel.
-
A paprika melegkedvelő növény. Termesztésének optimális hőmérséklete 21 és 29 °C között van. A 35 °C feletti hőmérséklet negatívan hat a növények növekedésére és terméshozamára, valamint elégtelen vízellátást okozhat.
-
A paprika vízigénye szabadföldi termesztésben 3000-6000 m³/ha, de üvegházi termesztésben a felhasználás eléri a 8000 m³/ha-t is egy tenyészidőszakban. Vízigénye az ültetéstől a terméskötésig nagy. A később – főleg a termésérés idején – azonban jelentősen csökken. A paprika optimális vízellátása nemcsak a terméshozamra, hanem a termés méretére, keménységére, polcállóságára, cukortartalmára és ízére is kedvező hatással van.
A paprika tápanyagszükséglete
| Makrotápanyagok | N | P2O5 | K2O | MgO | CaO | S |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Makrotápanyagok (kg/t) | 2,6-3,1 | 2,0-2,8 | 3,5-4,0 | 0,5-0,7 | 2,8-3,3 | 0,5-0,6 |
| Mikrotápanyagok | B | Cu | Mn | Mo | Zn | Fe |
| Mikrotápanyagok (g/t) | 15-25 | 10-17 | 20-8 | 0,2-0,3 | 30-50 | 50-120 |
Talajok paprikatermesztéshez javasolt tápanyagtartalma (mg/liter talaj)
| Tápanyag | N | P2O5 | K2O | MgO | CaO |
|---|---|---|---|---|---|
| mg/liter talaj | 90-120 | 60-70 | 180-250 | 50-80 | 700-1200 |
A tápanyagszükséglet a növény fejlődési szakaszától függ. A paprikának a kálium, nitrogén és kálcium tekintetében van a legnagyobb tápanyagigénye. Ez az igény a növény fejlődésével növekszik, és az intenzív termésnövekedés és -érés időszakában éri el a maximumát.
Egyes tápanyagok szerepe a paprika termesztésében
Nitrogén
A paprika rendkívül nitrogénigényes növény. A N a tápanyag-utánpótlás alapja. Az aminosavak, fehérjék és nukleinsavak alkotóeleme, azaz szükséges a növekedéshez, mind a sejtosztódási, mind a növény növekedési szakaszában. A klorofill összetevőjeként közvetlenül befolyásolja a fotoszintézist, mivel a Rubisco enzim alkotóeleme, amely alapvető szerepet játszik a növények szén-dioxid megkötésében. A paprika megfelelő nitrogénellátása nemcsak a terméshozamot, hanem a minőséget is meghatározza. A nitrogén túladagolása azonban a növények túlzott növekedéséhez, gyenge terméskötéshez és színezettséghez, valamint csökkent terméshozamhoz vezet.
Kálium
A paprikának nagyon magas a káliumigénye. A kálium felelős a növények számos élettani folyamatának megfelelő működéséért. Ezek közül a legfontosabbak a növények vízháztartásának szabályozása és a cukrok bioszintézisében való részvétel. A kálium jótékony hatással van a termés lédússágára, keménységére, színes paprikák esetében intenzív (piros) színére és ízére.
Foszfor
A paprika foszforszükséglete viszonylag magas. Ennek a tápanyagnak a szerepe a növények számára jelentős. A foszfor a sejtmembránok alkotórésze, így a növények megfelelő működését biztosítja. Közvetlenül részt vesz a növények energiatermelésében, ezért a teljes növekedési időszakban nélkülözhetetlen.A növénynövekedés legenergiaigényesebb szakaszaiban, a virágzás, a terméskötés és -növekedés során van nagy jelentősége. Fiatal növényekben a foszfor elősegíti a gyökérrendszer növekedését.
Kalcium
A paprika kalciumigényes növény. A Ca nélkülözhetetlen a sejtfal szerkezetének kialakításához (a bórral együtt), ezért a növény felépítése szempontjából is jelentőséggel bír. Szilárdítja a sejtfalakat, így fokozza a növények természetes ellenálló képességét a stressztényezőkkel – biológiai (betegségek) és környezeti tényezőkkel (pl. alacsony hőmérséklet) – szemben. Ez az egyik legfontosabb tápanyag, amely a termés minőségéért felelős. Hiánya csúcsrothadását okoz.
Makro- és mikrotápanyag-hiányok tünetei paprikatermesztésben.
| Tápanyag | Hiánytünetek | |
|---|---|---|
| Nitrogén | Az idősebb levelek általános klorózisa. Lassabb növekedés és kisebb növények; kevesebb virág és alacsonyabb terméshozam. |
|
| Foszfor | A növények nagyon lassan fejlődnek és visszamaradottak. A levelek fakóbbak, fonákuk szürkés zöld színű. Súlyos P-hiány esetén a levelek „pillangószerűen” felfelé kanalasodnak. A virágok fejlődése korlátozott, a termés torzul. A probléma meszes és kötött talajokon jelentkezik, ahol a növények számára korlátozott a foszfor felvehetősége. | |
| Kálium | A tünetek fiatal, teljesen kifejlett leveleken jelentkeznek. A levelek szélei és csúcsai megbarnulnak, elhalnak. Később az erek közötti klorózis határozottabbá válik, a levél közepe felé terjed, majd nekrózis alakul ki. A terméskötés gyenge. | |
| Kalcium | A leveleken nekrózis, a termésen csúcsrothadás (feketetalpasság) alakul ki. A hiány <5 pH-jú talajokban és magas sótartalom esetén fokozódik. A Ca-hiány akkor gyakori, ha a növény transzspirácija gátolt. | |
| Magnézium | A tünetek először az idősebb leveleken általános klorózis formájában jelentkeznek, míg az erek zöldek maradnak. Súlyos hiány esetén érközi nekrózis miatt a levél elszárad. A hiány homokos talajon K-túladagolás miatt alakulhat ki. Forró, száraz időben is előfordulhat. | |
| Kén | A kénhiány tünetei hasonlóak a nitrogénhiány tüneteihez, de a klorózis általában egyenletes az egész növényen, beleértve a fiatalabb leveleket is. Jellemző a levélnyél és a levél erezetének vörösödése. |
|
| Bór | Hiánya nagyon gyorsan láthatóvá válik. A tünetek általában a fiatalabb leveleken jelentkeznek először, amelyek világosabbá válnak. A súlyos hiány az idősebb levelek érközi klorózisában nyilvánul meg, amitől azok sötét sárgás-narancssárgás árnyalatot vesznek fel. Fonák irányába pödrödő, törékeny levelek. Az erek megduzzadnak a növény törpül, tenyészőcsúcsa elhal. A terméskocsány megvastagszik, törékennyé válik. A virágok száma is csökken, és gyenge a terméskötés. | |
| Klór | Rendellenesen fejlődött levelek határozott érközi klorózissal. A klorózis a levéllemez érközi területein sima, lapos mélyedéseiben jelentkezik. Előrehaladottabb esetekben az idősebb levelek színén jellegzetes barnulás figyelhető meg. A gyökerek satnyulnak, a gyökércsúcsok megvastagodnak. | |
| Réz | Viszonylag későn jelenik meg a vegetatív szakaszban. Fodrozódó levelek, lefelé pödrődő sziklevelekkel. A hiány enyhe általános klorózisban, valamint a fiatal levelek tartós turgorvesztésében nyilvánulhat meg. A levélszélek felfelé kanalasodnak és száradnak. A levelek és a termések keskenyek és „szögletesek” lesznek. | |
| Vas | A vashiány első tünete a legfiatalabb levelek érközi klorózisa, amely általános klorózisba fordul át, és végül a teljes levél kifehéredését okozza. A klorózis a levélalapnál kezdődik, részben zöld, ujjas erezettel. A levelek teljes kifehéredéséig a vashiány vaspótlással megszüntethető. | |
| Mangán | Kezdetben a fiatal leveleken enyhe klorózis látható. Súlyosabb esetekben az idősebb levelek ujjas erezete látható. Ezt követően a barnás szürke nekrózis az erek mentén halad tovább. Magas pH-jú, valamint meszes vagy túlmeszezett talajokon fordul elő. | |
| Molibdén | A molibdénhiány korai tünete az általános klorózis. Hasonlít a nitrogénhiány tüneteihez, de a levélfonák vörösödése nem tapasztalható. A levelek felfelé kanalasodása és a foltosodás tapasztalható. Súlyos molibdénhiány esetén a klorózis az erek között nagy kiterjedésűvé válik. | |
| Cink | A cink hiánya a növény törpüléséhez, a szártagok rövidüléséhez és a fiatal levelek felfelé kanalasodásához vezet. A leveleken szürkés barna vagy barna foltok jelenhetnek meg. A levelek aprók. A cinkhiány tünetei lúgos talajokon vagy nagy mennyiségben kijuttatott foszforműtrágyázás után jelentkeznek. |
A paprika műtrágyázása
Nitrogén
Ültetés előtt talajvizsgálat szükséges a talaj ásványi nitrogén-tartalmának (nitrát és ammónium) meghatározására. Palántázás előtt a talajba 40-60 kg/ha N-t kell bedolgozni, figyelembe véve a talaj meglévő nitrogéntartalmát. A fennmaradó rész heti rendszerességgel tápoldat formájában kell adagolni, vagy 2-3 adagra osztva nitrogéntartalmú alapműtrágya kijuttatásával pótolható. A paprika nagyon jól reagál a nitrogén nitrát (N-NO3-) formájával történő trágyázásra, amely a káliumfelvételt is támogatja. Tápoldatozás nélküli termesztés esetén a szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák alkalmazása lehetővé teszi az összes nitrogén egy részének ültetés előtti kijuttatását. A fennmaradó adagot az intenzív növénynövekedési fázisban kell kijuttatni.
Foszfor
Teljes mennyisége kijuttatható a paprika ültetése előtt, a talajelőkészítés során. Mivel ez a tápanyag csak korlátozot mértékben mozog a talajban, a foszfortartalmú műtrágyát 20-25 cm mélységben be kell dolgozni.
Kálium
A kálium-utánpótlás kétféleképpen történhet: ültetés előtt (hagyományos szántóföldi műtrágya vagy hosszú hatástartamú, burkolt műtrágya kijuttatásával) és a növény vegetációja folyamán. Javasoljuk, hogy a káliumműtrágyák adagját ossza két részre fejtrágyázáskor. Az elsőt (a teljes adag 35-45%-át) az első virág nyílásakor, a következőt 3-4 héttel később kell kijuttatni. Tápoldatozásos termesztésnél a növényeket a virágok kifejlődésétől kezdődően az utolsó termés beéréséig hetente javasolt káliummal táplálni. A paprika nagyon érzékeny a klórra. Ezért kloridmentes káliumműtrágyák, például kálium-szulfát használata javasolt.
Magnézium
Teljes mennyisége kijuttatható ültetés előtt, a talajelőkészítés során. A lombtrágyázás a növény föld feletti részének intenzív növekedési fázisában is hatásos.
Kálcium
A kalciumműtrágyát tápoldatozott ültetvényeken az első virágzat kialakulásától az utolsó termés érésének kezdetéig kell kijuttatni. Azokban az állományokban, ahol hagyományos kalciumos műtrágyákat (általában kalcium-nitrátot) használnak, két kijuttatás szükséges: az első adagot (a teljes mennyiség 30-40%-át) az első virágzat fejlődésének kezdetén, a másodikat pedig 3-5 héttel később kell alkalmazni. A paprikatermesztés esetén a kálcium lombtrágyázással történő kijuttatása is hatásos.
Kérdések és válaszok
Gyakran ismételt kérdések a paprikatermesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.
-
A két faj rokonságban áll egymással, ugyanabba a növénycsaládba tartoznak. Fejlődésük azonban eltérő. Makrotápanyag-szükségletük hasonló, de a paprika több mikrotápanyagot igényel.
-
Folyamatosan gondoskodjon a növények vízellátásáról és a megfelelő kalciumpótlásról, talajon vagy lombon keresztül.
-
A paprika tápanyagigénye évszaktól és növekedési szakasztól függően változik. A növény optimális fejlődése érdekében a műtrágya összetételét és mennyiségét a mindenkori tápanyagigényhez kell igazítani.
-
Erre a tápanyagra a növekedési időszak elején van a paprikának a legnagyobb szüksége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a paprika a későbbi növekedési szakaszokban nem igényel nitrogént. Határozottan igényli, de sokkal kisebb mennyiségben. Műtrágyázzon, de kisebb dózisban!
Kapcsolódó kultúrák
Fedezzen fel más kultúrákat
