Whatsapp
Twitter
Linkedin
Levél
Link másolása
Tápanyag-utánpótlási javaslatok napraforgó
termesztéséhez
Minden, amit a napraforgó tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi kísérletekről és még sok másról tudni kell
Tanácsok napraforgó (Helianthus annuus L.) termesztéséhez
-
Az olajnapraforgó a közönséges napraforgó egy allogén formájaa,melyet főleg méhek és poszméhek poroznak be.
-
A napraforgó számára a talaj optimális pH-értéke 6,6 és 7,2 között van.
-
Az olajnapraforgó jó minőségű csernozjom talajokon terem a legjobban. Megfelel számára a barna erdőtalaj, illetve a magasabb humusztartalmú homokos vályog talajok. Az olajnapraforgót szerves anyagban gazdag, tápanyaggal jól ellátott talajokon termesztik.
-
A középkötött és laza talajok alkalmasabbak a termesztésére, mivel tavasszal gyorsabban felmelegszenek, ősszel pedig elősegítik a gyorsabb érést.
-
A napraforgó nem tűri a savanyú, pangóvizes talajokat, a kötött agyagos, vályogos talajokat, a könnyen cserepesedő talajokat, valamint a száraz homoktalajokat.
-
A napraforgó fejlett és mélyre nyúló gyökérrendszere miatt mérsékelt vízigényű.
-
Vízigénye a bimbóképződés és a virágzás időszakában a legnagyobb.
-
Sokkal jobban tűri az időszakos szárazságot, mint más tavaszi vetésű olajos magvak. A szárat és a leveleket borító vastag szőr megvédi a növényeket a csapadékhiány következményeitől.
-
A virágzás idején jellemző napsütéses idő jótékony hatással van a virágok rovarok általi beporzására és a bibék kialakulására.
-
A virágzási szakaszban lehulló csapadék hozzájárul a betegségek kialakulásához, és kedvezőtlenül befolyásolja a magkötést. A jó termőhelyi viszonyok csökkentik a kedvezőtlen időjárás növényekre gyakorolt negatív hatásait.
-
A napraforgó magas hő- és fényigényű, árnyékolásra érzékeny.
-
A virágzat meleg és száraz időt igényel az érés és a száradás során.
-
Mínusz 4 °C-ig jól tűri a fagyokat, illetve az időszakos szárazságot. A fagyok azonban kedvezőtlenül befolyásolhatják a fejlődést azáltal, hogy lassítják a növekedést, illetve a virágrügyek sárgulását, elhalását vagy torzulását okozhatják. A napraforgót akkor kell elvetni, ha a talaj hőmérséklete 5 cm mélységben tartósan 9 °C felett van.
-
A virágzás és az érés időszakában a napos és száraz időjárás elősegíti a virágok megfelelő beporzását és a magképződést.
-
A hozamot és a beérést a virágzási és érési időszakban a hőség és aszály csökkenti. Ebben az időszakban a túlzott nedvesség akadályozza a magképződést a tányér középső részében, valamint elősegíti a penészedést és a rothadást.
-
Az olajnapraforgó számára fontos a megfelelő termőhely és talajtípus megválasztása, a megfelelő talaj-előkészítés, a műtrágyázás és a gyomirtás.
-
A napraforgót gyökérzöldségek, hüvelyesek, fűfélékkel együtt termesztett hüvelyesek és gabonafélék után célszerű termeszteni.
-
A napraforgó termesztésének (mint elővetemény) előnye, hogy a talaj jól árnyékolt és mentes a gyomoktól, ugyanakkor a növények nagy szártömege miatt sok tápanyagot von ki a talajból.
-
A napraforgó betakarítása után nagy mennyiségű növényi maradvány (gyökerek, szárrészek, levelek és tányér) marad hátra, így szántás előtt szárzúzás vagy tárcsázás szükséges. A napraforgót későn takarítják be és lassan bomló növénymaradványokat hagy maga után. Következő növényként valamilyen tavaszi vetésű növénykultúra javasolt.
-
Nitrogénigénye viszonylag alacsony, a nitrogén-túladagolásra érzékeny.
-
A napraforgót nem támadja meg annyi betegség és kártevő, mint más növényfajokat.
A tápanyagok szerepe
Nitrogén
A termésképzésre legnagyobb hatást gyakorló elem, a fehérjék alkotóeleme. Befolyásolja a napraforgó megfelelő növekedését.
Foszfor
Elősegíti a gyökérrendszer megfelelő fejlődését, hatással van a tápanyagok jobb felhasználására. Befolyásolja a fotoszintézist és más energiafolyamatokat a növényben. Részt vesz a lipidszintézisben és csökkenti a nitrogén túladagolás hatásait.
Kálium
Az asszimilátumok anyagcseréjében és szállításában vesz részt. Szabályozza a vízháztartást és befolyásolja a napraforgómag olajtartalmát.
Bór
Hatással van a generatív szervek és a legfiatalabb hajtások és gyökerek megfelelő növekedésére. Jótékony hatással van a vízgazdálkodásra, a virágzásra és a légzésre, valamint befolyásolja a merisztematikus szövetek aktivitását és a kalciumtraszportot a növényben. Szabályozza a szénhidrát-anyagcserét és növeli a tápanyagok (nitrogén, foszfor, magnézium és kalcium) felvételének hatékonyságát.
Tápanyaghiányok
| Tápanyag | Leírás | |
|---|---|---|
| Nitrogén | A napraforgó föld feletti és föld alatti részeinek növekedése csökken. A növények gyengébb virágzása. A fotoszintézis és az asszimilátum-képződés hatékonyságának csökkenése. |
|
| Foszfor | Gyengén fejlett gyökérrendszer, egyéb tápanyagok nem megfelelő hasznosulása. | |
| Kálium | A tányér érése során a napraforgó szártörése a csökkent szárszilárdság miatt, ami a kombájnnal történő betakarítás során növelheti a veszteségeket. Barna foltok és a napraforgó leveleinek sárgulása. | |
| Bór | A napraforgó érzékeny a bórhiányra. | |
| Réz | Halvány alvány levelek, hervadás és tányértorzulás. |
Műtrágyázási módszerek
- A napraforgó 1 tonna kaszattermés és ennek megfelelő tömegű szár kineveléséhez 70 kg nitrogént, 26 kg P2O5-öt és 90 kg K2O-t vesz fel.
- A napraforgó tápanyagigénye magas, különösen a kálium és a nitrogén tekintetében. A mikrotápanyag közül bórból nagyobb mennyiséget igényel.
- A nitrogént mérsékelt, 60-80 kg N/ha dózisban kell kijuttatni ammónium-nitrát, karbamid vagy karbamid-ammónium-nitrát oldat formájában. A nitrogéntrágyázást tavasszal, a vetést megelőző talajművelés előtt kell elvégezni.
- A növekedési időszakban fellépő nitrogénhiány megszüntethető bórral kiegészített karbamidos lombtrágyázással.
- A nitrogén-túladagolás szártörést eredményez, csökkenti a gombás betegségekkel szembeni ellenálló képességet (szklerotínia, szürkepenész), és hozzájárul a virágzat és a bibék késői éréséhez. A napraforgó hajlamos a szárdőlésre.
- A napraforgó istállótrágyázott gyökérzöldségek után történő termesztésekor a nitrogén kijuttatása nem szükséges.
- A napraforgó viszonylag kis mennyiségben igényel foszfort, amely azonban szükséges a megfelelő magképződéshez. A foszfor dózisa 90 kg P2O5/ha.
- Az őszi szántás előtt foszfortrágyázás javasolt. Ha a foszfort nem az őszi szántás előtt juttatják ki, akkor a napraforgó vetése előtt kell elvégezni a foszforpótlást.
- A napraforgó káliumigénye magas. Az ajánlott dózis 120-180kg K2O/ha. Kijuttatása ősszel vagy a hagyományos szántás előtt javasolt.
- Káliumszegény talajokon a káliumdózis 240 kg K2O/ha-ra emelhető. Káliumtúlsúlyos műtrágyák javasoltak.
- Savanyú talajokon mérsékelt meszezés javasolt. A talajban lévő felesleges kalcium negatív hatással van a napraforgómagok képződésére.
- A napraforgó istállótrágyázása késlelteti a növény érését. Istállótrágya kijuttatása az elővetemény alá javasolt.
- A mikroelemek közül a bór és a molibdén nagyon fontos a napraforgó-termesztésben. A bórszükséglet 400 g/ha. Bórhiány leggyakrabban a laza vagy túlságosan kötött talajokon, illetve forró és aszályos években fordul elő.
- A napraforgó mérsékelten érzékeny a réz- és mangánhiányra is.
