Pajorok
Gyepfenntartási stratégia arra, hogy kisebb eséllyel szaporodjanak fel a pajorok a gyepben.
Kártevő:
Kerti cserebogár (Phyllopertha horticola)
Közönséges sárgacserebogár (Amphimallon solstitiale)
Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
Hoplia philanthus
Probléma | Pajorok |
---|---|
Gazdanövény | Minden fűfaj |
Tünetek | Elhalt és fonnyadó, száradó fűfoltok, valamint a gyep sárgulása, különösen száraz, nyári időszakokban. A legtöbb kárt a lárvákkal táplálkozó egyéb élőlények okozzák (vakondok, madarak). Hazai körülmények között a legsúlyosabb károkat a dolmányos varjú okozza lárvával erősen fertőzött területen. |
A kártevő fejlődése
- A kifejlett cserebogarak közepes méretű, vörösesbarna, körülbelül 13-15 mm hosszú bogarak.
- A kifejlett cserebogár május- június körül rakja le petéit a talajba, amelyek kikelnek, majd júliustól szeptember végéig a fű gyökereivel táplálkoznak.
- Novembertől kezdve beássák magukat a talaj mélyebb rétegeibe, ahol nyugalmi állapotban áttelelnek, majd tavasszal újból a felszínre jönnek, és bogárként előbújnak.
- A kár augusztusban és szeptemberben, a lárva (pajor) intenzív táplálkozási időszakában a legszembetűnőbb.
- A korai tünetek közé tartozik a fű fokozatos ritkulása, sárgulása és gyengülése, majd ezt követően elszórt, szabálytalan elhalt foltok jelennek meg a gyepfelszínen.
Védekezési módszereka pajorkártétel csökkentésére a gyepekben
- Figyelje a lárvák tevékenységét augusztusban és szeptemberben.
- Ősszel figyelje, hol van több madár, illetve hol aktívak a másodlagos kárt okozó élőlények.
- Használjon hasznos fonálférgeket tartalmazó biológiai talajfertőtlenító készítményeket a talajfelszín közelében tartózkodó fiatal lárvák ellen.