Whatsapp
Twitter
LinkedIn
Levél
Link másolása
Tápanyag-utánpótlási javaslatok uborka
termesztéséhez
Minden, amit az uborka tápanyag-utánpótlásáról, a legjobb gyakorlatról, a megfelelő termékekről, a termőhelyi tapasztalatokról és még sok másról tudni kell.
Tanácsok uborka (Cucumis) termesztéséhez
-
Az uborka termékeny, megfelelő szerkezetű, meleg talajokon nő és terem a legjobban, 5,5-6,5 pH-érték mellett.
-
Az 5,5-nél alacsonyabb pH-jú talajokban problémát okozhat egyes tápanyagok, különösen a P, K, Ca, B és Mo hozzáférhetősége.
-
Lúgos (7,5 pH feletti) talajokon történő termesztés esetén B, Cu, Fe, Mn, P és Zn hiánytünetek léphetnek fel.
-
Frissen meszezett talajokon gyengén fejlődik és terem.
-
Az uborka nagyon érzékeny a talaj sótartalmára.
-
Az uborka melegkedvelő növény.
-
Termesztésének optimális hőmérséklete 20 és 27 °C között van. A 35 °C feletti hőmérséklet negatívan hat a növények növekedésére és terméshozamára, valamint elősegíti a növények elégtelen vízellátását is.
-
Az uborka víz- és tápanyagigénye nagy az erőteljes növekedés és a nagy terméshozam miatt.
Táblázat Az uborka tápanyagszükséglete
| Makrotápanyagok | Azot (N) | Fosfor (P2O5) | Potas (K2O) | Magnez (MgO) | Wapń (CaO) | Siarka (S) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Makrotápanyagok (kg/t) | 1,6-1,8 | 1,4-1,8 | 2,8-3,2 | 0,5-0,8 | 2,5-3,5 | 0,4-0,5 |
| Mikrotápanyagok | B | Cu | Mn | Mo | Zn | Fe |
| Mikrotápanyagok (g/t) | 5-8 | 1-3 | 10-30 | 0,1-0,2 | 10-30 | 10-20 |
A különböző tápanyagokra vonatkozó konkrét ajánlások a talaj tápanyag-ellátottságától függenek.
A talaj ajánlott tápanyagtartalma uborkatermesztésben (mg/liter talaj)
| Tápanyag | N | P2O5 | K2O | MgO | CaO |
|---|---|---|---|---|---|
| mg/liter talaj | 55-80 | 60-80 | 180-250 | 60-80 | 1000-1600 |
A tápanyagszükséglet a növény adott fejlődési szakaszától függ.
Az uborkának a kálium, nitrogén és kálcium tekintetében van a legmagasabb tápanyagigénye.
Ez az igény a növény fejlődésével növekszik, és az intenzív növénynövekedés és termés időszakában éri el a maximumát.
Egyes tápanyagok szerepe az uborka termesztésében
Nitrogén
Az uborka nitrogénigényes növény. Ez a növénytáplálás legfontosabb tápanyaga. Az aminosavak, fehérjék és nukleinsavak alkotóeleme, azaz szükséges a növekedéshez, mind a sejtosztódási, mind a növekedési szakaszban. A klorofill összetevőjeként közvetlenül befolyásolja a fotoszintézist, mivel a Rubisco enzim alkotóeleme, amely alapvető szerepet játszik a növények szén-dioxid megkötésében. Az uborka megfelelő nitrogénellátása nemcsak a terméshozamot, hanem a minőséget is meghatározza. A túlzott nitrogéntrágyázás azonban a növények túlzott növekedéséhez, gyenge terméskötéshez és csökkent terméshozamhoz vezet. Nitrogén-túladagolás esetén az uborka savanyításra nem alkalmas.
Kálium
Az uborka káliumigénye rendkívül nagy. A kálium felelős a növények számos élettani folyamatának megfelelő működéséért. Ezek közül a legfontosabbak a növények vízháztartásának szabályozása és a cukrok bioszintézisében való részvétel. A kálium jótékony hatást gyakorol az uborka lédússágára, keménységére és ízére.
Foszfor
Az uborka foszforszükséglete viszonylag magas. Ennek a tápanyagnak a szerepe a növények számára jelentős. A foszfor a sejtmembránok alkotóeleme, így a növények megfelelő működését biztosítja. Közvetlenül részt vesz a növények energiatermelésében, ezért a teljes növekedési időszakban nélkülözhetetlen. Az uborka esetében ez kiemelten fontos, mert a növénynövekedés legenergiaigényesebb szakaszai a vegetatív növekedés, a virágzás, valamint a terméskötés és -növekedés. A fiatal növények foszforellátása elősegíti a gyökérzet fejlődését, ami lehetővé teszi, hogy gyorsabban alkalmazkodjanak a termőhelyi körülményekhez.
Kalcium
Az uborka kalciumigényes növény. A Ca nélkülözhetetlen a sejtfal szerkezetének kialakításához (a bórral együtt), ezért a növény felépítése szempontjából is jelentőséggel bír. Szilárdítja a sejtfalakat, így fokozza a növények természetes ellenálló képességét a stressztényezőkkel – biológiai (betegségek) és környezeti tényezőkkel (pl. alacsony hőmérséklet) – szemben. Az uborka minőségéért felelős tápanyagok közül ez az egyik legfontosabb. Hiánya a termésen belüli repedések fő okozója.
Makro- és mikrotápanyag-hiányok tünetei uborkatermesztés esetén.
| Tápanyag | Hiánytünetek | |
|---|---|---|
| Nitrogén | A növény növekedése visszamarad, a levelek sárgászöld színűvé válnak. Az elszíneződés leginkább az alsó leveleken látható. A virágok viszonylag nagyok. Súlyos hiány esetén az egész növény megsárgul, szélsőséges esetekben pedig kifehéredik. Az uborka termése rövid, vastag, fakó vagy szürkés színű lesz. Héja tüskéssé, termése pedig hegyessé válhat. |
|
| Foszfor | A növények nagyon lassan fejlődnek és visszamaradottak. A levelek a szokásosnál világosabbak, fonákuk szürkés zöld színű. A súlyos foszforhiány teljesen megakadályozza a növekedést; a fiatalabb levelek kicsik, merevek és sötétzöld színűek. Az idősebb leveleken kiterjedt vizenyős foltok jelennek meg, amelyek idővel átterjednek a fiatalabb levelekre is. Ezek a foltok megbarnulnak és kiszáradnak. Az egész levél összezsugorodik, kivéve a levélnyélt, amely egy ideig duzzadt marad. A terméskötés korlátozott. A probléma meszes és kötött talajokon jelentkezik, ahol a növények számára korlátozott a foszforfevétel. |
|
| Kálium | A növények növekedése visszamarad, a szártagok rövidek, a levelek kicsik. A levelek széle szárad, de a levélerek egy ideig még zöldek maradnak. Később az erek közötti klorózis határozottabbá válik, a levél közepe felé terjed, majd nekrózis alakul ki. A tünetek a növény tövétől a csúcsa felé terjednek, az idősebb leveleken a legsúlyosabb. A termés torzul. A kötöttebb, káliumot megkötő, illetve a laza, homokos talajokon vagy tőzeges közegben könnyebben alakul ki káliumhiány. |
|
| Kalcium | A legfiatalabb leveleken áttetsző, fehér pöttyök jelennek meg a levélszélek közelében és az erek között. Az érközi klorózis fokozatosan növekszik és a legtöbb levélen megjelenik, míg az erek zöldek maradnak. A növekedés visszamarad, a nóduszok rövidek, különösen a csúcs közelében. A legfiatalabb levelek aprók maradnak, szélük mélyen karéjos és felfelé kanalasodó. Később a levelek a szélektől a levélközépig zsugorodnak. Az idősebb levelek lefelé kanalasodnak. Súlyos hiány esetén a levélnyél törékeny, a levelek könnyen lehullanak. A virágok kisebbek a szokásosnál, és halványsárga színűek; a termés kis méretű, ráncos és íztelen marad. Kalciumhiány olyan talajokban fordulhat elő, amelyek kalciumtartalékai kimosóds következtében kimerültek, illetve amelyek pH-ja alacsony. |
|
| Magnézium | A tünetek először az idősebb leveleken, általános klorózis formájában jelentkeznek, míg az erek zöldek maradnak. Súlyosabb hiány esetén a klorózis tovább terjed a vékonyabb erekre, és intenzívebbé válik; csak a főerek maradnak zöldek. A tünetek először az idősebb, majd a fiatalabb leveleken jelentkeznek, míg végül az egész növény megsárgul. Magnéziumhiányos tünetek homokos talajon és nagy dózisú K kijuttatása után jelentkezhetnek. Forró, száraz időben is előfordulhatnak. |
|
| Kén | A növények növekedése korlátozott. A levelek, különösen a fiatalabbak aprók maradnak, lefelé kanalasodnak, halványzöld és sárga színűvé válnak. A nitrogénhiánnyal ellentétben a sárgulás az idősebb leveleken kevésbé jellemző. A fiatalabb levelek széle erőteljesebben fogazott. |
|
| Bór | A levélcsúcsi rész és a legfiatalabb, fejletlen levelek felfelé kanalasodnak és elhalnak. Az elhalt szövetek szürkés színt öltenek. A hajtások is gyorsan elfonnyadnak. Az idősebb levelek felállók, merevek, súlyos hiány esetén az erek között foltosak. A hajtások növekedése leáll, a teljes növény törpül. A bór hiánya miatt a terméskezdemények nem fejldónek ki megfelelően, a termés rövid és torz lesz. Homoktalajokban meszezés után bórhiány alakulhat ki. A tüneteket okozhatja a túlzott meszezés, a növények elégtelen öntözése és a talaj túl magas vagy túl alacsony pH-ja is. |
|
| Réz | A növények növekedése gyenge. A szártagok rövidek, zömök megjelenést kölcsönözve a növénynek. A fiatalabb levelek kicsik maradnak. Az idősebb leveleken érközi klorotikus foltok jelenhetnek meg, de a vas- és mangánhiányra jellemző, finom, hálózatos mintázat nem figyelhető meg. Később a levelek halványzölddé vagy barnává válnak, nekrózis alakul ki, a levél elfonnyad. A klorózis az idősebb levelektől a fiatalabb levelek felé terjed. |
|
| Vas | A vashiány első tünete a legfiatalabb levelek érközi klorózisa, amely általános klorózisba fordul át, és végül a levél teljes kifehéredését okozza. Előrehaladottabb állapotban a klorózis átterjed a levélerekre is, a levelek - először a legkisebbek - citromsárgává vagy sárgásfehérré válnak. A hajtások növekedése leáll, a klorofill lebomlása miatt a levelek szélein nekrózis jelenik meg. A mangánhiánnyal ellentétben leginkább a legfiatalabb levelek érintettek, a tünetek a levélcsúcstól a levélalapig terjednek. Vashiány leggyakrabban magas pH-jú vagy nagy mennyiségű mangánt tartalmazó talajon termesztett növényeknél fordul elő. |
|
| Mangán | A csúcsi vagy a fiatal leveleken sárgás foltok alakulnak ki az idegek között. Kezdetben a legkisebb erek is zöldek maradnak, sárga alapon finom, hálózatos zöld mintázatot alkotva. Később a főerek kivételével az egész levél sárgás vagy sárgás fehér színűvé válik, az erek között besüppedt, elhalt foltok alakulnak ki. Először az idősebb levelek fakulnak meg és halnak el. A hajtások erősen törpülnek, az újonnn fejlődő levelek kicsik maradnak. Mangánhiány magas pH-jú, valamint meszes vagy túlmeszezett talajokon fordul elő. |
|
| Molibdén | A molibdénhiány korai tünete az általános klorózis. Hasonlít a nitrogénhiány tüneteihez, de a levélfonák vörösödése nem tapasztalható. A levelek felfelé kanalasodása és a foltosodás tapasztalható. Súlyos molibdénhiány esetén a klorózis az erek között nagy kiterjedésűvé válik. A tünetek az alsó leveleken kezdődnek és felfelé terjednek, de a legfiatalabb levelek zöldek maradnak. |
|
| Cink | A cink hiánya a növény törpüléséhez, a szártagok rövidüléséhez és a fiatal levelek felfelé kanalasodásához vezet, ami kissé zömök megjelenést kölcsönöz a növénynek. A leveleken szürkésbarna vagy barna foltok jelenhetnek meg. A levelek kisebbek. Az idősebb leveleken enyhe érközi foltosodás látható; a mintázat erőteljesebb, mint vas- vagy mangánhiány esetén. A tünetek az idősebb levelekről a fiatalabb levelekre terjednek. A cinkhiány tünetei lúgos talajokon vagy nagy mennyiségben kijuttatott foszforműtrágyázás után jelentkeznek. |
Az uborka műtrágyázása
Nitrogén
Ültetés előtt talajvizsgálat szükséges a talaj ásványi nitrogén-tartalmának (nitrát és ammónium) meghatározására. Ültetés vagy vetés előtt a talajba 30-40 kg/ha N-t kell bedolgozni, figyelembe véve a talaj meglévő nitrogéntartalmát. A fennmaradó rész fokozatosan, 2-3 adagra osztva nitrogéntartalmú alapműtrágya kijuttatásával pótolható. Az uborka nagyon jól reagál a nitrogén nitrát (N-NO3-) formájával történő trágyázásra, amely a káliumfelvételt is támogatja. Ez azonban egy magas sókoncentrációjú forma, túladagolása a talaj szikesedését okozza. Tápoldatozás nélküli termesztés esetén a szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák alkalmazása lehetővé teszi az összes nitrogén egy részének vetés/palántázás előtti kijuttatását. A fennmaradó adagot az intenzív növénynövekedési fázisban kell kijuttatni.
Foszfor
Teljes mennyisége kijuttatható a talajelőkészítés során, vetés/ültetés előtt. Mivel ez a tápanyag csak korlátozot mértékben mozog a talajban, a kijuttatott foszfortartalmú műtrágyát 20-25 cm mélységben be kell dolgozni.
Kálium
A kálium-utánpótlás kétféleképpen történhet: ültetés előtt (hagyományos szántóföldi műtrágya vagy hosszú hatástartamú, burkolt műtrágya kijuttatásával) és a növény vegetációja folyamán. Javasoljuk, hogy a káliumműtrágyák adagját ossza két részre fejtrágyázáskor: az elsőt (a teljes adag 35-45%-át) az első virág nyílásakor, a következőt 3-4 héttel később kell kijuttatni. Tápoldatozásos termesztésnél a növényeket a virágok kifejlődésétől kezdődően az utolsó termés beéréséig hetente javasolt káliummal táplálni. Az uborka nagyon érzékeny a klórra. Ezért kloridmentes káliumműtrágyák, például kálium-szulfát használata javasolt.
Magnézium
Teljes mennyisége kijuttatható vetés előtt, a talajelőkészítés során. A lombtrágyázás a növény föld feletti részének intenzív növekedési fázisában is hatásos.
Kalcium
A kalciumműtrágyát tápoldatozott ültetvényeken az első virágzat kialakulásától az utolsó termés érésének kezdetéig kell kijuttatni. Azokban az állományokban, ahol hagyományos kalciumos műtrágyákat (általában kalcium-nitrátot) használnak, két kijuttatás szükséges: az első adagot (a teljes mennyiség 30-40%-át) az első virágzat fejlődésének kezdetén, a másodikat pedig 3-5 héttel később kell alkalmazni. Az uborkatermesztésben a kálcium lombtrágyázással történő kijuttatása is hatásos.
Kérdések és válaszok
Gyakran ismételt kérdések az uborkatermesztéssel kapcsolatban, a termelők visszajelzései alapján.
-
Az uborka a termékeny, magas szervesanyag-tartalmú talajokat kedveli. A szerves trágyát ültetés előtt, lehetőleg az elővetemény alá érdemes kijuttatni. Meszes talajon csökkenthető a Ca-műtrágya adagja a növekedési időszakban? Gyakorlatilag nem, mert a meszezés a talaj pH-értékének szabályozására szolgál, és a talaj savanyítására használt műtrágyákból származó kalcium felvétele korlátozott lehet. Ezenkívül a meszezést legalább egy évvel az uborka termesztése előtt el kell végezni.
-
Az uborka tápanyagigénye változik. Az ubokaállomány optimális állapotának megőrzése érdekében a műtrágya összetételét és mennyiségét a növény növekedési szakaszához kell igazítani.
-
Az uborkának a növekedési időszak elején van a legnagyobb szüksége a nitrogénre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az azt követő fejlődési szakaszokban nem igényli ezt a tápanyagot. Határozottan igényli, de kisebb mennyiségben. A nitrogén-műtrágyázást akkor kell abbahagyni, amikor az új hajtások képződése és hossznövekedése leállt.
Kapcsolódó kultúrák
Fedezzen fel más kultúrákat
