Száraz foltok a díszgyepekben. Okok és megoldások

A nyári hónapokban sok pályamester tapasztalhatta már a bizonyos pályarészekre összpontosuló, lokalizált száraz foltok kialakulását a golfpályák green részein. Örvendetes, hogy a nedvesítőszerek használata mára már bevett gyakorlattá vált az ilyen területek kezelésére a greenek karbantartása során. Fontos azonban megkülönböztetni a száraz foltokat az egyszerű aszálystressztől.

Száraz foltnak a gyep olyan területeit nevezzük, amelyek könnyen kiszáradnak, és még bőséges mennyiségű víz kijuttatása esetén is nehezen nedvesíthetők újra. Általában valamilyen víztaszító talajalkotó jelenléte az oka. Ennek a víztaszító talajrétegnek a kialakulása kapcsolatba hozható a boszorkánykörökben zajló folyamatokkal, valamint a gyökérzónában a természetes növényi bomlási folyamatok részeként bekövetkező szervesanyag-lebomlással.

Az aszálystressz esetében nincsen víztaszító talajréteg, és a szárazság a gyep egyéb problémáinak a következménye.  Például ha az öntözőrendszer rossz beállítása miatt nem megfelelő a lefedettség, az aszálystressznek kitett foltokat eredményezhet.  A szárazság miatti stressz mögött állhat a többféle okra visszavezethető gyenge gyökeresedés is, ami azt jelenti, hogy a fű nem tudja felvenni a rendelkezésre álló vizet.

Az általános tapasztalat az, hogy a száraz foltok problémája manapság sokkal gyakoribb, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ezt támasztja alá az elsősorban ezen probléma leküzdésére szolgáló nedvesítőszerek kínálatának erőteljes növekedése a piacon. A nedvesítőszerek száma évről évre növekszik, nem is olyan régen még csak néhány létezett, és ezeket csak bizonyos helyzetekben vagy a legsúlyosabb hidrofób talajállapotok esetén alkalmazták.

Feltételezhetően több okra is visszavezethető az, hogy manapság többször látjuk esélyesnek a lokalizált száraz foltok kialakulását.

Valamilyen mértékben mindig is voltak víztaszító foltok a homokalapú greenek gyökérzónáiban. A probléma azonban fokozódott a durvább szemcseméretű agyagok használatnak elterjedése miatt a gyökérközegben, illetve a felülszórások során. .  Ezt tetézi a golfpályáinkon folyó sporttevékenység intenzitása és a füvet érő stressz.  Mind inkább arra törekszünk, hogy egész évben kiváló minőségű játékfelületeket biztosítsunk, minél jobban kitoljuk az idényt, a vágásmagasságot hosszabb időn keresztül tartjuk alacsonyabban, illetve kevesebb vizet és műtrágyát juttatunk ki a pályára. Nem hagyjuk regenerálódni a gyepet. Ez elkerülhetetlenül kihat a gyökérzónára.  Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a víztaszító talajfoltok és gyökérzónák a jövőbenkomoly problémát jelentenek majd a legtöbb golfpálya-fenntartó számára.

1. ábra Gyepszelvények egymás melletti száraz foltból (jobbra) és normál területről (balra).

A száraz foltokkal és a víztaszító talajokkal kapcsolatos kutatások víztaszító anyagok jelenlétét mutatták ki a gyökérzónában. Ezek az anyagok viaszos hidrofób vegyületek, amelyek képesek a gyökérzónában lévő homokszemcsékhez kapcsolódni, és víztaszítóvá tenni azokat.  Ha egy talajszelvényt száraz foltról vagy víztaszító talajból gyűjtöttek be, az azonnal szembe tűnik.  Látható egy világosabb, száraz, könnyen széteső anyagból álló terület (1. ábra).  A gyökérzetre is gyakran hatással van, és a felszínre jutó víz nagyobb cseppekbe gyűlik össze (2. ábra).   Azonban a száraz zóna feletti és alatti anyag nagyobb mennyiségben képes felvenni a vizet.  A hidrofób terület gyakran meglehetősen kis helyre összpontosul.   Ha elektronmikroszkóp alatt összehasonlítjuk a hidrofób területről gyűjtött homokszemcséket az egészséges gyökérzónából származó homokkal, a hidrofób homok esetében a homokszemcsékre tapadva szerves lerakódások láthatók (3. ábra).  Ez sokkal kevésbé tapasztalható a normál gyepterületekről vett homokrészecskéken.  Ezeket a víztaszító lerakódásokat oldószerekkel kivonták a gyökérzóna hidrofób részéből, majd laboratóriumban vizsgálták őket.  Lipideknek és észtereknek bizonyultak, amelyekről köztudott, hogy erősen víztaszítóak.

A homokszemcséket borító lipidek és észterek jelenléte valószínűleg nem egyetlen okra vezethető vissza.  Azonban nyomós ok lehet egy korábbi  boszorkánykör a területen. Időnként a golfpályák száraz foltjai gyűrűsen és egy vonalasan jelentkeznek a gyepfelszínen, mintha régi boszorkánykörök nyomai lennének.   Amikor aktív boszorkánykörből talajszelvényt veszünk, majd nedves körülmények között kitenyésztjük, a gombamicélium a szelvény egy olyan rétegéből indul ki, amely megegyezik azzal a réteggel, amelyben a leginkább hidrofób homok található (4. ábra).

A száraz foltok kialakulása tehát visszavezethető a régebbi boszorkánykörökre, a gombák által termelt víztaszító anyagok jelenlétére. Ezt támasztják alá az Egyesült Királyságban működő tapasztalatai, de nem szabad elfelejteni, hogy vélhetően ennél többről van szó.  A mezőgazdaságban és a természetes gyepekben olyan helyen is előfordulnak víztaszító talajok, ahol nem észleltek boszorkányköröket. Egyéb helyzetekben is előfordulnak, például a citrusfélék ültetvényeiben tűzvész után. Más tanulmányok szerint a boszorkánykörök gombái általában nem játszanak szerepet, ehelyett a víztaszító anyagok felhalmozódása a növények természetes bomlási folyamatai során keletkező szerves savak termelődéséből ered.  Valószínű, hogy több tényező is közrejátszik a probléma kialakulásában.

2. ábra A víz nagyobb cseppekbe gyűlése a hidrofób talaj területén.

Mit tehetünk a száraz foltok megelőzése és kezelése érdekében? Az első lépés az elsődleges ok meghatározása és megszüntetése. Van-e tényleges hidrofób réteg, vagy a gyep csak az aszálystressz miatt szenved?  Ellenőrizni kell az öntözőrendszert, és az öntözés beállításához nedvességmérőt kell használni. A gyepfenntartás során törekedni kell a mély gyökérzet kialakítására, és csökkenteni az esetleges talajtömörödést.  Ha már jelen van egy víztaszító talajréteg, és ez sok esetben valószínű, akkor közvetlenül erre kell megoldást találni.   Számos olyan gyakorlati megoldás létezik, amely segít enyhíteni a helyzetet. A növénymaradványok mennyiségének csökkentése visszaszorítja a boszorkánykörök megjelenését.  A lyuggatás és a megfelelő anyagokkal végzett homokolás szintén segít a víztaszító talajt frissíteni.  Ha a száraz foltok komolyak, csökkentse a vas-szulfátot tartalmazó anyagok kijuttatását, mivel szárító hatású, így még szárazabbá teszi ezeket a foltokat. A száraz folt fokozza a füvet érő stresszt, ezért kissé növelje nyírási magasságot és hengerezéssel növelje a pálya sebessége.  Hosszú távon jó megoldást jelent az átállás olyan fűfajokra, mint a tippan- és csenkeszfélék, amelyek mélyebben gyökeresednek, mint a szárazságra érzékeny egynyári perjék.

3. ábra Víztaszító gyepből származó homokszemcséket bevonó szerves anyagok (balra) és száraz folt által nem érintett, normál gyepből származó, viszonylag tiszta homokszemcsék.

Gyors, kuratív megoldást jelent a nedvesítőszerek használata. Ezeknek a készítményeknek a használata (pl. H2Pro) ma már a korszerű, integrált sportpálya-fenntartási programok elengedhetetlen részét képezik.  Hatékony és gyors megoldást jelentenek a  aszálystressz kezelésére, a száraz foltokra és a víztaszító talajokra. A legelső nedvesítőszereket több mint 40 évvel ezelőtt kezdték el használni a gyepfelületeken. Ezek az anyagok voltaképpen   univerzális tisztítószerek, detergensek voltak, amelyeket nem kifejezetten golfpályák green részeire terveztek.  Az egyetemek és a vállalkozások kutatásai a közelmúltban olyan rendkívül felületaktív anyagok (nedvesítőszerek) előállításához vezettek, amelyek hatékony kezelést kínálnak a száraz foltok esetében. A legkorszerűbb nedvesítőszerek még olyan kedvezőtlen viszonyok esetén is gyakorlatilag nullára csökkentik a száraz foltok okozta problémákat, mint például a nem megfelelő öntözés, a gyenge gyökérzet és a tömörödés.  Sok esetben a nedvesítőszer-program az, ami döntő szerepet játszik egy kiváló minőségű játékfelület létrehozásában, különösen a modern, alacsony ráfordítású tápanyag-utánpótlási és öntözési programokkal kombinálva.  A piacon elérhető nedvesítőszerek között azonban nagy különbségek vannak, ezért alaposan mérlegelni kell a választást.  Nézze meg a kutatási eredményeket, és válassza ki az Ön helyzetének megfelelő készítményt.  Ne feledje, hogy a legjobb eredményt a szezon elején, időben elkezdett és programszerűen használt nedvesítőszer nyújtja.

4. ábra Inkubált gyepszelvény boszorkánykör-micéliummal. Látható, hogy a felszínen és a mélyebb gyökérzónában nincs micélium.