Gyepfenntartás: gyepszellőztetés és gyephasogatás

Gyepszellőztetés

A gyepszellőztetés minden gyepfelület esetében fontos művelet, bár az, hogy egy adott területet milyen rendszerességgel és intenzitással kell szellőztetni, számos tényezőtől függ. A legfontosabb a taposás mértéke, amelynek az adott terület ki van téve, valamint a talajtípus. Egy intenzív igénybevételnek kitett, finomszemcsés, agyagos talajú gyepfelület hajlamosabb a tömörödésre, ezért intenzívebb és rendszeresebb szellőztetést igényel, mint egy kevéssé igénybevett, keveset taposott, laza, jó vízelvezetésű, homokos talajon kialakított gyep.

Miért kell a gyepet szellőztetni?

Az egészséges talaj szilárd talajrészecskék, víz és levegő, valamint mikroorganizmusok és szerves anyagok keverékéből áll. A szellőztetést a talaj egészségének megőrzése, a talajban lévő levegő és víz egyensúlyának fenntartása érdekében alkalmazzuk. A megfelelően szellőztetett talaj hatékonyan képes befogadni és elvezetni az eső- és öntözővizet, levegőtartalma magasabb. Ez azért fontos, mert a legtöbb hasznos mikroorganizmus aerob természetű, anyagcseréjükhöz oxigénre van szükség. Levegőtlen talajban a mikroorganizmusok nem tudnak megfelelően működni és a szerves anyagok nem tudnak hatékonyan lebomlani, ami csökkenti a létfontosságú tápanyagok újrahasznosulását.

Ezenkívül minden növénynek sűrű és mély gyökérrendszert kell kifejlesztenie az egészséges növekedéshez és ahhoz, hogy biztosítani tudja a létfontosságú víz és tápanyagok lehető legnagyobb mértékű felvételét, hogy maximális legyen az ellenállóképességük a stresszhelyzetekben. A nem megfelelően levegőztetett talajban a pórusok mérete a taposás, illetve a talajszerkezet tömörödése következtében kisebb. Emiatt kevesebb hely áll rendelkezésre a gyökeresedéshez és csak korlátozott hely adódik a levegő és a víz számára. A jól levegőztetett talajban a jobb gyökeresedés a forró és száraz időszakokban is segíti a fű túlélését.

A gyepszellőztetés fő céljai tehát a következők:

1. A talaj tömörödöttségének csökkentése
2. A felületi vízelvezetés javítása
3. A talaj levegőellátásának javítása
4. A talajszerkezet javítása
5. A gyökeresedés feltételeinek javítása
6. A szerves anyagok lebontásának elősegítése a felső talajszelvényben
7. Az aszálytűrés növelése (közvetve a mélyebb gyökeresedés ösztönzésével és a felszín megnyitásával a csapadék és az öntözővíz számára)

Milyen típusai vannak a gyepszellőztetésnek?

A gyep levegőztetésének sokféle típusa létezik, de a rutinmunka nagy részét valószínűleg a szurkálás és a gyeplyuggatás teszi ki.

A szurkáló pálcákat, tüskéket alakjuktól és működésüktől függően többféleképpen lehet jellemezni: kés, gyémánt, véső és gyökérvágó. A kések úgy vannak kialakítva, hogy a gyökeresedés serkentése érdekében mélyen a talajfelszín alá hatoljanak, miközben maximálisra fokozzák a légcserét, és minimálisra csökkentik a zavaró hatásokat. A lyuggatást a legjobb az őszi és a téli időszakban elvégezni, mivel a szárazabb tavaszi és nyári körülmények között a lyuggatás hasítékai kitágulhatnak.

Tavasszal és nyáron a kiemelt talajszelvényt a helyén hagyó gyeplyukasztás a legmegfelelőbb művelet. A tömör fogak különböző átmérőjűek és hosszúságúak, de olyan kerek lyukat készítenek, amely nem tágul tovább.

A rutinszerű levegőztetést a talaj felső 75-150 mm-es rétegére kell összpontosítani. A berendezés megválasztása a kezelendő terület méretétől és alakjától függ. A durvább fűfélék (angolperje, magas csenkesz és réti perje) által dominált, nagy felületű közterületi gyepeket a legjobb traktorra szerelt eszközökkel, például tömör tüskékkel vagy hasító fogakkal ellátott dobos gyepszellőztető berendezésekkel kezelni. A traktorra szerelhető eszközök a traktorok teljes méretválasztékához, valamint más többfunkciós járművekhez is rendelkezésre állnak, hogy a munkát a lehető leghatékonyabban lehessen elvégezni.

Kisebb területekre a kompaktabb, önjáró, gyalogkíséretű levegőztető berendezések jobb választásnak bizonyulhatnak, különösen a díszgyepek esetében. Ezek dobos és lyukasztószerkezetes formában kaphatók, és különböző méretű és típusú (hasított, tömör, üreges és kanalas) késekkel vannak felszerelve.

A kis területen, pl. magánkertekben végzett gyepszellőztetésnél a kéziszerszámok (pl. vasvilla, ásóvilla) még mindig fontos szerepet töltenek be, különösen az olyan problémák kezelésében, mint a száraz foltok vagy a helyi vízelvezetési vagy tömörödési problémák.

Mi a gyeplyuggatás?

A gyeplyuggatás egy speciálisabb művelet, amellyel dugószerű talajdarabokat távolítunk el a függőleges talajszelvényből abból a célból, hogy eltávolítsuk a felszíni filcréteget ésa rossz minőségű talajt, csökkentsük a felszín tömörödését. A lyuggató testek átmérője 6 mm és 25 mm között változik, és általában 75-100 mm-es munkamélységgel dolgoznak. Ez a művelet nagy mennyiségű levegőt juttat a talajszelvénybe, és lehetőséget biztosít a talajszerkezet javítására. Ezt a műveletet általában homokszórás követi, amikor homokalapú talajkeveréket szórnak ki a területre, ami bejut a nyitott lyukakba.

Mi a helyzet a mély tömörödéssel?

Ha a talaj tömörödött és ez vízelvezetési nehézségeket okoz, vagy ha a nedves időben végzett munkálatok miatt szerkezetromlás következett be, speciális mélyművelő berendezéseket kell bevetnünk. Az ilyen berendezések a traktor hátuljára szerelhetők és különböző méretekben kaphatók, hogy bármilyen nagyságú területen és bármilyen talaj esetében alkalmazhassuk őket. A legnagyobb gép körülbelül 2,5 méter munkaszélességű és40 cm munkamélységű.

Az olyan gépek, mint a Verti-Drain vagy a Wiedenmann, a kézi villához hasonlóan működnek, és a talajszelvény mélyszellőztetését egy ásóhatással kombinálják, amely a talajt mélyen feltöri és felrepeszti, a tömörödött rétegeket megbontja. Más gépek, mint például a Shockwave és a Earthquake eltérő hatásmechanizmussal rendelkeznek, de a végeredmény ugyanaz. Ezek a gépek egy sor rezgő, forgó késsel rendelkeznek, amelyek egyenes réseket hoznak létre egészen mélyen, nem pedig különálló, függőleges lyukakat hagyó fogakkal dolgoznak.

A mélylazítási munkálatok időzítése a siker szempontjából létfontosságú. A talajnak elég nedvesnek kell lennie ahhoz, hogy a fogak minél mélyebbrehatoljanak a talajba, de elég száraznak ahhoz, hogy a talaj megtörjön és megrepedezzen.Ha túl nedves talajon dolgozunk, akkor azelkenődést eredményez, és több kárt okozhat, mint hasznot. Ha szükséges, az ősz a legjobb időszak ennek a munkálatnak az elvégzésére.

Gyephasogatás

A gyephasogatás a szellőztetéstől eltérő eljárás; elsősorban a gyep ápolását szolgálja, célja a növekedés, sarjadás ösztönzése, az elhalt növényi részek, a moha és a gyepfilc eltávolítása . A gyephasogatás történhet egyszerű gereblye vagy láncos eke segítségével, vagy magas fokon gépesített, függőlegesen forgó pengékkel felszerelt speciális gyephasogató berendezéssel. A kezelendő területtől függően gyalogkíséretű és traktorra szerelt eszközök is elérhetők. A gyephasogató készüléket a kezelendő terület, a kezelés intenzitása és a kívánt felület minősége alapján kell kiválasztani.

A gyephasogatás gyakoriságát és intenzitását a megoldandó probléma nagysága határozza meg. A rutinszerű gyepszellőztetés csak felkarcolja a talaj felszínét, eltávolítva a mohát és a gyepfilcet a felső rétegekből. Mélyebb, a gyökérközegbe behatoló gyephasogatás csak ott szükséges, ahol a fenntartási hibák miatt túl sok szerves anyag halmozódott fel. Például a túlöntözés vagy túltáplálás, a gyepszellőztetés hiánya, vagy a rossz vízelvezetés mind hozzájárulhat a szervesanyag túlzott mértékű felhalmozódásához a gyökérzónában.

A hasogatás komoly kárt okozhat a gyepben, és csak az erőteljes növekedés időszakában – tavasszal és ősszel – szabad végezni. A tavaszi munkálatok alkalmával kell eltávolítani a mohát a gyepből, és új lendületet adni a növekedésnek. Az őszi kezelés viszont nagyon sikeres, ha a szezon végi felújítási munkálatok részeként végzik, és akár három-négy alkalommal is végigmennek egy területen, hogy előkészítsék a felülvetésre. A kettő között az ilyen munkálatokat ki lehet egészíteni rendszeresebb könnyű gereblyézéssel. Ez a fűnyírással együtt végezve a gyep kellemes esztétikai megjelenésének  fenntartását szolgálja, valamint annak megelőzését, hogy a szerves anyag felhalmozódjon a fű tövénél. Így csökken az egyéb időszakokban végzett intenzívebb műveletek szükségessége.

Hasznos tanácsok a gyepszellőztetéshez és a gyephasogatáshoz.

1. Fontos a művelet időzítése. A prémium, minőségi gyepterületek esetében a lyuggatást a télre kell korlátozni, hogy száraz körülmények között ne nyíljanak tovább a rések. A mélylazítást nedves talajon kell elvégezni, hogy maximalizáljuk a kések behatolását, és ezáltal növekedjen a művelet hatékonysága.
2. Ügyeljünk arra, hogy a művelet menetsebessége a végzett munka hatékonyságának optimalizálására legyen beállítva, és ne csak a munka minél gyorsabb elvégzése legyen a cél! Ha túl gyorsan végzik el a műveletet, a lyuggatás nem lesz megfelelő és alapos, és fennáll a gyep kitépődésének veszélye.
3. A gyepszellőztetés a leghatékonyabb módszer a szerves anyagok eltávolítására a felső szelvényből, de a munkamélység korlátozott – általában 25 mm. A munkamélység a pengék távolságának 75%-a legyen, hogy fenntartsuk a megfelelő talajstabilitást.. Ha kétszer halad át a géppel a területen, a második munkamenetet az első munkamélység felével és legfeljebb 45%-os irányváltással végezze el.
4. Kötött talajok esetén a gyepszellőztetéssel együtt alkalmazzon homokszórást is a felszíni vízelvezetés javítása, a taposástűrés növelése és a gyep tövénél felhalmozódó szerves anyagok csökkentése érdekében. A furatok mérete legyen legalább 12 mm átmérőjű, hogy homokkal hatékonyan visszatölthetők legyenek.
5. A jó regenerálódás érdekében csak erőteljes növekedés idején végezzen gyephasogatást. Egyszeri kezeléshez az ősz kínálja a legjobb alkalmat. A tavaszi gyephasogatás csak akkor végezhető, ha a növekedés már megkezdődött (májusban), de soha nem forró/száraz időjárás esetén.
6. A hatékonyabb eredmény érdekében törekedjen a művelet irányának változtatására, és akkor végezze, amikor a gyep száraz. Gyepszőnyegtermesztés esetén ne végezzen gyepszellőztetést letermelés előtt.
7. A műtrágya kijuttatását követően két-három napig semmilyen módszerrel ne végezzengyepszellőztetést, hasogatást, hogy elkerülje a granulátumok roncsolódását és a szabályozott feltáródású termékek esetleges károsodását, ami befolyásolhatja a tápanyagpótlás hatékonyságát. A roncsolt szemcsékből a tápanyagok azonnal kioldódnak.. A munkálatok elvégzése előtt 7-10 nappal kijuttatott hagyományos összetett műtrágya serkenti a növekedést és hozzájárul a megfelelő regenerálódáshoz.