Földigiliszták és a gyepre gyakorolt hatásuk

A cikk bemutatja:

• Kártevők
• Mikor lehetnek károsak a földigiliszták?
• Hasznos tanácsok a földigiliszták aktivitásának szabályozására

Kártevők

A természetes füves területeket, például a gyepeket kártevők széles köre képes különböző mértékben károsítani, többek között a nyulak, vakondok, lószúnyoglárvák, légylárvák és cserebogárlárvák (pajorok). A hűvösebb, nedvesebb régiókban a minőségi gyepek egyik fő kártevője a földigiliszta, bár az, hogy mennyire számítanak károsítónak, a gyep összetételétől, a vágási magasságtól és a terület egyéb sajátosságaitól függ.

Mikor lehetnek károsak a földigiliszták?

A földigiliszták élőhelyét a talaj mint környezet jelenti; számos fajuk létezik, és mindegyikük egyedi viselkedési és fiziológiai jellemzőkkel rendelkezik és mindegyik más talajrétegekben él. A földigiliszták a legfontosabb szerepe a talajban zajló szervesagyag-bontás. Az elhalt és bomló növényi és állati eredetű szerves anyagokkal táplálkoznak, ezáltal szabályozva a szerves anyagok mennyiségét, egyúttal növelve a tápanyagok hozzáférhetőségét a növények számára és a talaj termékenységét, humusztartalmát. A jótékony hatások közé tartozik a talaj levegőztetése, amely a talaj szerkezetének javulásához, lazításához vezet, így a nedvesség könnyebbenbeszivárog a talaj alsóbb rétegeibe, és és a növények gyökeresedése is jobb lesz..

A földigiliszták egy kis része számukra emészthetetlen salakanyagokból álló ürüléket termel, és ez az ürülék az, amelyet a gyepfenntartók nemkívánatosnak tartanak, ha a gyepfelszínre kerül. A 25 mm feletti magasságban nyírt, erőteljes növekedésű angolperje-fajtákból álló általános használatú közterületi gyepek esetében az ilyen ürülék nem jelent problémát, kivéve, ha a területet sportolásra is használják. A rövidre nyírt, jó minőségű díszpázsitban azonban az ilyen ürülék csúnya látványt nyújt. Ráadásul elnyomja a füvet, és elősegíti a gyomosodást, ami tovább rontja a gyepfelület esztétikai értékét. Ilyen helyzetben a földigiliszták aktivitásának hátrányai jelentősebbek, mint az az előnyei.

Hasznos tanácsok a földigiliszták aktivitásának szabályozására

A szakszerű gyepfenntartási gyakorlat segíthet a földigiliszták aktivitásának visszaszorításában.

Mivel fő táplálékforrásukat a szerves anyagok jelentik, a talajban felhalmozódó szerves anyagok mennyiségének  szabályozásával csökkenthető a táplálékforrásuk, és így kevésbé vonzó számunkra a terület. Ezért a nyesedéket lehetőség szerint távolítsuk el, korlátozzuk a szerves trágyák használatát, rendszeres levegőztetéssel segítsük elő a szerves anyagok lebontását, valamint csökkentsük a szerves anyagok mennyiségét gyepszellőztetésből és talajlyuggatásból álló kombinált programmal.

A földigiliszták nem kedvelik a savas környezetet, sokkal inkább a semleges és lúgos talajokat szeretik. Ez leginkább a savanyú körülményeket kedvelő cérnatippan és csenkesz fajok által uralt díszgyepek esetében kedvező. Ilyen körülmények között törekedjen savas kémhatású anyagok használatára a lúgos kémhatásúakkal szemben. Például az ammónium-szulfát alapú műtrágyák és a vas-szulfát egyaránt savasító hatást fejtenek ki, ezért ott, ahol a földigiliszták problémát jelentenek, érdemes ezeket előnyben részesíteni a gyepműtrágyázásiprogramban.

Amennyiben mészkészítményeket (pl. dolomitport) használ a pH-érték növelésére, számítson arra, hogy a túl sok mész fokozza a földigiliszták aktivitását. A mész nemcsak talajjavító szer, hanem különböző formákban a talajban is jelen lehet. A felülszóráshoz használt homok vagy egyéb lazító közeg kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a felhasznált anyag mésztartalma ne haladja meg a 0,5 %-ot. Hasonlóképpen ne használjon mésztartalmú anyagot a vízelvezető árkok feltöltéséhez. A savas talajban a mész könnyen lebomlik, ami jelentősen csökkenti a vízelvezetés hatékonyságát, de egyben vonzza a földigilisztákat, amelyek hajlamosak lesznek a zúzalékostöltőanyagba ürüléket hagyni, és ezzel szennyezni a feltöltést.

Idővel a közepesen durva szemű homokszórás is csökkentheti a földigiliszták aktivitását, mivel jobban irritálja a a bőrüket.

A földigiliszta-ürüléket a gyepfelületekről gereblyével vagy kefével lehet eltávolítani, de ezt a műveletet csak száraz körülmények között szabad végezni. Ha nedves állapotban próbálja eltávolítani a szennyeződést, azzal összekeni a felületet, ami csökkentheti a felületi beszivárgás mértékét, és elnyomhatja az alatta lévő füvet.